Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
koronavírus világjárvány
Nyitókép: Pixabay

A gyerekek óriási árat fizettek a koronavírus-járvány miatt Boris Johnson volt brit kormányfő szerint

Az iskolabezárások hatásai a legrosszabb várakozásokat igazolták, de abban az időben nem lehetett mást lépni, mert nem lehetett tudni, mennyire veszélyes a gyerekek életére a koronavírus – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a járvány hatásairól zajló brit vizsgálat meghallgatásán.

A gyerekek nagyon nagy árat fizettek a koronavírusjárvány idején a társadalom többi tagjának megóvásáért, mivel az iskolabezárások és az egyéb korlátozó intézkedések hatásai az akkori legrosszabb várakozásokat igazolták – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat keddi munkanapján.

A 2023 nyarán kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll.

A jelenleg folyó nyolcadik vizsgálati modul estébe nyúló keddi meghallgatásán Boris Johnson – aki a koronavírusjárvány kezdetének és elhatalmasodásának idején volt Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke – úgy fogalmazott: annak idején nagyon remélte, hogy el lehet kerülni az iskolák bezárását, mert "lidércnyomásos elképzelésnek" tartotta a jelenléti oktatás felfüggesztését.

Johnson hangsúlyozta:

a járvány kezdeti szakaszában még nem lehetett tudni, hogy az új típusú koronavírus által okozott megbetegedések milyen hatást gyakorolnak a gyerekekre.

"Nem tudtunk sokat még arról sem, hogy milyen a vírus terjedési képessége, mindenféle olyan dologgal szembesültünk, amelyek egyszerűen ismeretlenek voltak, és így nehezen lehetett tervezni, miközben az események nagyon gyorsan haladtak" – mondta a volt brit miniszterelnök.

Johnson kijelentette: az iskolák bezárását szerette volna a járvány megfékezésére alkalmazott intézkedések közül a legutoljára hagyni, mivel úgy gondolta, hogy ennek rettenetes következményei lennének a fiatalokra.

Arra a kérdésre, hogy utólag visszagondolva az iskolák bezárásának az általa vártnál is rosszabb következményei lettek-e, a volt brit kormányfő úgy válaszolt:

az intézkedés hatásai az ő akkori legrosszabb várakozásait igazolták. Johnson szerint ugyanakkor abban az időszakban az iskolák bezárása tűnt az egyetlen lehetőségnek,

mert az volt a kockázat, hogy ha a gyerekekről az idősebb felnőttekre átterjedő fertőzések miatt például megkétszereződnek a megbetegedések, annak nagyon súlyos halálozási ráta lehetett volna a következménye.

Így a gyerekek fizettek óriási árat a társadalom más tagjainak megóvásáért, mivel az oktatás kiesése katasztrofális hatásokkal járt – fogalmazott a volt brit kormányfő.

Johnson ugyanakkor hozzátette azt is, hogy utólag megítélve a kormány valószínűleg "túl messze ment" az emberek közötti kapcsolattartást korlátozó intézkedésekkel, és a gyerekeket valószínűleg fel lehetett volna menteni e korlátozások alól.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint Nagy-Britanniában a járvány kezdete óta több mint 25 millió koronavírus-fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a fertőzés okozta megbetegedések és szövődmények halálos áldozatainak száma meghaladta a 230 ezret.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×