Ugyanis egy Szu-27UB típusú kétüléses (NATO kódja Flanker-C) vadászbombázó egészen közel repülve kísér egy élénk színű robot repülőgépet. Bár a videó közzétevője a gépet orosznak, a drónt pedig ukránnak hiszi, a valóságban mindkettő ukrán, ami még gyanúsabbá teszi a dolgot. Miért üldözné egy ukrán harci gép a saját haderejének egyik repülő robotját, és azt miért festették ilyen feltűnőre?

Az meg végképp érthetetlen, hogy miért követi a Szu-27UB ilyen hosszan, ennyire közelről a drónt? Ahhoz hogy megsemmisítse nem kell ilyen kis távolságra megközelítenie, hiszen a felrobbanó robot szétrepülő darabjai végzetesen megrongálhatják a vadászt is. Másról van itt szó, nem üldözésről.

A kommentekből kiderül, hogy a mozi meglehetősen régi, állítólag 2016-ban, az akkoriban kifejlesztett robotrepülőgép egyik próbarepülésén készülhetett. A Szu-27UB pedig azért repült hosszasan, annyira rátapadva a drónra, mert

a pilóták közvetlen közelről videózták miként viselkedik az új fegyver a levegőben.

Azt figyelték, látni-e valamilyen káros rezgést, hajtóanyag-szivárgást, vagy bármilyen rendellenességet, ami befolyásolhatja a működését. Ezért is festették a teszt példányt élénk színűre, hogy a kísérő gép személyzete könnyebben szemmel tarthassa a levegőben. A későbbiekben persze már szürke álcázó színt kaptak a széria gyártású robotok, amiket 2020-ban rendszeresítettek az Ukrán Fegyveres Erőknél, R–360 Neptun néven.

A fejlesztését az Ukrajna elleni orosz agressziót követően kezdték el főleg azért, mert a korábban használt 4K51 Rubezs partvédelmi rakéta-rendszer egységei, a Krím 2014-es megszállásakor orosz kézbe kerültek. A cél az volt, hogy az új fegyverekkel erősítsék meg Ukrajna fekete- és azovi-tengeri partvidékének védelmét. A kifejezetten hajók elleni harcra tervezett manőverező robotrepülőgép létrehozását a kijevi Lucs tervezőiroda irányította, és az első, működőképes kísérleti példánya 2016-ban készült el. Több más vállalat, köztük a Harkivi Repülőgépgyár, a Motor Szics és a Déli Gépgyár is részt vett a fejlesztésben. A kb. 300 km hatótávolságú drón a szovjet H–35 Uran robotrepülőgép konstrukcióján alapul.

A több mint öt méter hosszú robotrepülőgép starttömege 700 kg, a harci rész pedig 160 kilós. és 5 ezer tonna alatti hajó megsemmisítésére alkalmas. A robotrepülőgép menethajtóműve egy MSZ–400 típusú kisméretű gázturbina, melyet a zaporizzsjai Motor Szics vállalat készített. A repülési magassága 10–15 m, a cél közelében 3–4 m. Mivel az ellenséges felderítő lokátorok érzékelési szintje alatt repül, mire felfedezik, addigra már túl késő az ellene való védekezés. Ezért is különösen hatékony és veszélyes fegyver.

A hadrendbe állítást követően nem sokkal már éles helyzetben is kipróbálták a Neptunt. Az Ukrajna elleni 2022-es orosz inváziót követően többször is bevetették, méghozzá két alkalommal bizonyíthatóan is sikeresen.

Április 3-án az Admiral Esszen orosz fregattot rongálta meg egy ilyen szárnyas rakéta, majd tíz nappal később, két Neptun találhatta el az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját.

A Moszkva rakétás cirkáló a támadás következtében kigyulladt és erősen az oldalára dőlt. A súlyosan sérült hajót ugyan megpróbálták elvontatni Szevasztopolba, de útközben felborult és elsüllyedt. Az ügy pikantériája az, hogy a Moszkva cirkáló feladata éppen az lett volna, hogy a flotta többi hajóját védje a levegőből érkező támadásoktól.

Azóta már elkészült a Neptun szárazföldi változata is, amit elsősorban az orosz hátországban lévő olaj- és gázipari létesítmények rombolására vetnek be az ukránok. Bár a fegyver sikeres, maga a konstrukció már elavultnak tekinthető. Ezért hozták létre az ukrán mérnökök a Neptunnál messzebbre repülő és nagyobb pusztító erejű új drón rakétát, a Flamingót.

A Flamingók és Neptunok gyártását azonban jelentősen akadályozzák az orosz légitámadások. Noha Kijev azt tervezi, hogy a jövő év közepére már szinte teljesen önellátó lesz az ilyen kategóriájú fegyverekből, egyelőre még nagyon fontos az ukránok számára, hogy a szövetségeseiktől minél több, hasonló rakétát kapjanak.