Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Donald Trump amerikai elnök (b3), mellette Orbán Viktor miniszterelnök (b4) a gázai tûzszüneti megállapodás helyszínén, az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Nagy Dávid a tűzszünetről: csak a folyamat elején vagyunk, Gázában bármikor az erőszak lehet az úr

Donald Trump 20 pontos béketervének még csak az első pontja valósult meg, és a folytatásról mind Izrael, mind a palesztinok szkeptikusok, újabb nehéz fázis következik – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.

Hétfőn a Hamász szabadon engedte az utolsó, még életben lévő izraeli túszokat, és megkezdődött a palesztin foglyok elengedése is. Ez nagy áttörés, de a Trump-féle béketerv megvalósulása még csak a legelején tart – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.

„A Trump által bemutatott 20 pontos béketerv legelső fázisánál vagyunk. Az első pont megvalósult, de mind Izrael, mind pedig a Hamász fenntartásokkal kezeli a továbbiakat” – fogalmazott. Izraeli részről az lesz a legnehezebb, hogy hogyan fog Gázából kivonulni az izraeli haderő. A Hamasz részéről pedig egyértelműen az a döntő kérdés, hogy elkötelezi-e magát amellett, hogy leteszi a fegyvert, és áttér a békés együttélésre való törekvésre. A terrorszervezet már előzetesen kifejezte, hogy ebbe nem fog belemenni, és igenis helyet kér magának Gáza jövőjét illetően is – mondta.

Eközben a megállapodáscsomagban benne van, hogy a Hamásznak nem lehet része Gáza kormányzásából, de ők ezt nem veszik komolyan. Amióta Izrael és a Hamász aláírta a megállapodást, azóta a Hamász arra törekszik a Gázai-övezetben, hogy visszaépítse a tekintélyét, és akár erővel, erőszakos cselekedetekkel is újra befolyást szerezzen magának. Látható, hogy

a Hamász terrorszervezet egyértelműen arra készül, hogy továbbra is valamilyen formában irányítani akarja a Gázai-övezetet

– vélekedik a szakértő.

Az izraeli miniszterelnök azt mondta, egyáltalán nem bízik a Hamászban, és nem szeretné, hogy az izraeli haderő kivonulásának következménye a Hamász megerősödése és egy űjabb Izrael elleni támadás legyen. Ezért Izrael intenzíven figyelni fogja a kezdeményezést, amit Trump béketerve leír, amely szerint létrehoznak egy nemzetközi békefenntartó erőt főleg a régió arab államainak a közreműködésével, és ez az erő venné át a rendfenntartást az övezetben az izraeliektől, és képezné ki a palesztin rendőrséget. „Azt gondolom, hogy ennek a működőképessége kulcsfontosságú, hogy Izrael valóban visszavonuljon azokra a vonalakra, amiket a béketerv meghatározott” – véli a szakértő.

Az nagy kérdés, hogy melyik ország küldi be a saját katonáit egy olyan területre, ahol csak romok vannak, és ahol adott esetben városi romhalmaz-harcot kell vívni az egyébként jól felfegyverzett Hamász katonákkal. „Trump tegnap azt állította a békecsúcson, hogy sorban állnak az országok, hogy valamilyen részt vállaljanak Gáza újjáépítéséből, helyreállításából, de egyelőre konkrét országokról még nem lehet tudni” – mondta Nagy Dávid.

A béketerv egyik része szerint valahogy el kellene érni, hogy a palesztinok és az izraeliek másképp nézzenek egymásra. „Ennyi halott után azt gondolom, hogy ennek az esélye sajnos nagyon alacsony.

Ez a háború mind izraeli, mind palesztin oldalon valószínűleg minimum egygenerációs traumát okozott,

amiből ennek a generációnak ki kell gyógyulnia. De a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy mind izraeli, mind palesztin oldalon nagyon kicsi az abba vetett hit, hogy békésen egymás mellett tudnak élni. 20-21 százalékra mérték most nyáron ennek az esélyét, tehát nagyon megingott a hit abban, hogy képesek a békés együttélésre a felek” – fogalmazott a szakértő.

A húszpontos béketerv vége felé van egy homályos utalás arra, hogy sok-sok feltétel megvalósulása után rá lehet lépni a palesztin államiság felé vezető útra. Erről a szakértő úgy vélekedett: „ebben a tekintetben egy

teljesen új megközelítést hozott az amerikai elnök, mert nem a palesztin állam feltétel nélküli elismerését helyezi kilátásba, hanem 19 ponton keresztül sorolja fel a feltételeket, amiknek meg kell valósulniuk hozzá,

hogy egyáltalán beszélhessünk palesztin államról vagy kétállami megoldásról, tehát ez egy nagyon távoli jövőben lévő dolog. Trump tervét sokkal inkább egyfajta folyamatként kell tekinteni, amin ha végigmennek a felek, akkor van esély, hogy megalakulhat egy palesztin állam” – mondta.

Az is egy nagyon kérdéses pontja Trump béketervének, hogy mit érdemes érteni a Palesztin Hatóság reformja kifejezés alatt. Ezt Izrael abszolút megkérdőjelezi, Netanjahu többször kifejezte, hogy a Palesztin Hatóságot semmilyen formában nem akarja Gázában látni. Ennek az az oka, hogy a Palesztin Hatóság a rábízott területeket is nagyon nehezen, nagyon rosszul igazgatja, nagyon alacsony a legitimitása, az elfogadottsága, és egy nagyon korrupt és kiüresedett szervezetről van szó az izraeliek szerint. Emiatt lenne szükség egyfajta reformra, hogy a szervezet újra egy valós képviselet legen, amely valós támogatottság által tudjon működni és sorakoztassa maga mögé tudja a palesztin társadalmat.

Kérdéses, hogy a Gázai-övezetben hogy lehet megvalósítani egy ilyen népképviseletet, egy olyan területen, ahol a Hamász valószínűleg a szavazóurnákhoz is géppisztolyokkal megy majd. Volt már erre példa,

2005-2006-ban lezajlott egy választás, aztán a Hamász egy évvel később fegyveres erővel kiűzte a Palesztin Hatóságot Gáza területéről.

Tehát azt látjuk, hogy ha még valamilyen formában meg is valósulnak demokratikusnak nevezhető választások, még az sem biztos, hogy hosszú távon bármit jelent, és az erőszak nagyon könnyen újra úrrá lehet ezen a területen – mondja Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjé

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×