Infostart.hu
eur:
379.45
usd:
321.25
bux:
130816.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Portland, 2025. október 6. Az illegális bevándorlók kitoloncolása ellen tüntetnek a bevándorlási hatóság létesítményénél az Oregon állambeli Portlandben 2025. október 5-én, miután egy bírói döntés átmenetileg megtiltotta a Nemzeti Gárda katonáinak kivezénylését Portland utcáira. A megmozduláson a rendőrség könnygázt vetett be, és többeket előállított. MTI/AP/Ethan Swope
Nyitókép: MTI/AP/Ethan Swope

Donald Trump különleges jogszabály életbe léptetésére készül

Donald Trump készen áll a belső zendülésre vonatkozó törvényt is hatályba léptetni, amennyiben egyes városok biztonsági helyzete indokolja - az amerikai elnök erről hétfőn beszélt a Fehér Házban.

Az elnök a Chicagóban és Portlandben folytatódó heves tüntetések kapcsán feltett kérdésre kifejtette, hogy nem véletlenül létezik az országon belüli felkelések esetén kidolgozott jogszabály. "Ha életbe kell léptetnem, akkor megteszem. Amennyiben embereket ölnek meg, és bíróságok akadályoznak bennünket, vagy kormányzók, illetve polgármesterek" - fogalmazott majd hozzátette, hogy a zavargásoknak súlyos következményei lesznek. Egyben céljának nevezte, hogy biztosítsa az amerikai városok biztonságát.

Az Egyesült Államokban 1807-ben fogadták el azt a törvényt, ami az országon belüli felkelés esetén léptethető életbe (Insurrection Act). A jogszabály felhatalmazza az elnököt arra, hogy a hadsereget vesse be zendülés elfojtására, amennyiben az adott állam erre képtelen, vagy megtagadja a szövetségi törvények végrehajtását.

Illinois állam és Chicago demokrata vezetése szerint nem a tüntetések, hanem a szövetségi kormány hatóságainak fellépése okoz "háborús állapotokat".

Illinois és Chicago hétfőn bírósághoz fordult, és azt akarja elérni, hogy megállítsák a Trump-adminisztráció döntését,

amivel háromszáz nemzeti gárdistát mozgósítanának Chicago rendjének fenntartására, illetve a szövetségi bevándorlási hatóság tagjainak és létesítményeinek védelmére. A bírósági kereset szövege szerint a "törekvések Trump rég meghirdetett Chicago és Illinois elleni háborújában törvénytelenek és veszélyesek".

Szintén hétfőn a szövetségi ügyészség vádat emelt egy 37 éves férfi ellen, aki 10 ezer dollárt ajánlott fel a bevándorlási hatóság egyik Chicago környékén tevékenykedő magas rangú tisztségviselőjének meggyilkolásáért. Juan Espinoza Martinez a vád szerint tagja az egyik Chicago környékén működő bandának, az ellene felhozott vád bérgyilkosságra való felbujtás. A férfit hétfőn őrizetbe vették, börtönben várja első bírósági meghallgatását.

(A nyitóképen: Az illegális bevándorlók kitoloncolása ellen tüntetnek a bevándorlási hatóság létesítményénél az Oregon állambeli Portlandben 2025. október 5-én, miután egy bírói döntés átmenetileg megtiltotta a Nemzeti Gárda katonáinak kivezénylését Portland utcáira. A megmozduláson a rendőrség könnygázt vetett be, és többeket előállított.)

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×