Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Emmanuel Moulin, a francia elnöki hivatal főtitkára bejelenti az újonnan megalakult Lecornu-kormány tagjait az államfői hivatalban, a párizsi Élysée-palotában 2025. október 5-én. Emmanuel Macron államfő szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek az addig védelmi miniszteri posztot betöltő Sébastien Lecornut. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Kevesebb, mint egy hónap után lemondott a francia kormányfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.

Kinevezése után csaknem négy héttel, vasárnap este mutatta be kormányának minisztereit. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.

Az új francia kormány vasárnap este alakult meg, csaknem négy héttel azután, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök a korábbi védelmi minisztert kinevezte miniszterelnöknek. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista François Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.

A politikai spektrum számos részéről érte bírálat a kormány bejelentett összetételét, különösen Lecornu azon döntését, hogy Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert helyezte a védelmi tárca élére. Több kulcsfontosságú minisztérium vezetője változatlan maradt: Bruno Retailleau belügyminiszter, Jean-Noël Barrot külügyminiszter, Gérald Darmanin pedig igazságügyi miniszter maradt.

A kormányalakítás előtt Lecornu konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel. Jelezte, hogy - elődjeivel ellentétben - nem akarja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, ehelyett kompromisszumra törekedne a jobb- és baloldali képviselőkkel egyaránt.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a baloldali pártoké és a jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×