Infostart.hu
eur:
355.9
usd:
313.49
bux:
138853.98
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Emmanuel Moulin, a francia elnöki hivatal főtitkára bejelenti az újonnan megalakult Lecornu-kormány tagjait az államfői hivatalban, a párizsi Élysée-palotában 2025. október 5-én. Emmanuel Macron államfő szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek az addig védelmi miniszteri posztot betöltő Sébastien Lecornut. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Kevesebb, mint egy hónap után lemondott a francia kormányfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.

Kinevezése után csaknem négy héttel, vasárnap este mutatta be kormányának minisztereit. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.

Az új francia kormány vasárnap este alakult meg, csaknem négy héttel azután, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök a korábbi védelmi minisztert kinevezte miniszterelnöknek. Az elnöki hivatal által közzétett listán szereplő 18 miniszter többsége már az előző, a centrista François Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.

A politikai spektrum számos részéről érte bírálat a kormány bejelentett összetételét, különösen Lecornu azon döntését, hogy Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert helyezte a védelmi tárca élére. Több kulcsfontosságú minisztérium vezetője változatlan maradt: Bruno Retailleau belügyminiszter, Jean-Noël Barrot külügyminiszter, Gérald Darmanin pedig igazságügyi miniszter maradt.

A kormányalakítás előtt Lecornu konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel. Jelezte, hogy - elődjeivel ellentétben - nem akarja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, ehelyett kompromisszumra törekedne a jobb- és baloldali képviselőkkel egyaránt.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a baloldali pártoké és a jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana.

Címlapról ajánljuk
A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A Magyar Olimpiai Bizottság idén is megrendezte az Olimpia Napját a Városligetben, ahová számos nagy sztár, olimpiai bajnok is kilátogatott, és együtt sportolt vagy beszélgetett a rajongókkal. Fábián László az InfoRádióban beszélt az esemény legfőbb értékeiről, az olimpiai felkészülés aktualitásairól és arról is, mire számít az új sportállamtitkársággal való együttműködéstől.

Ukrajna: „már mi teszünk szívességet a tűzszünettel Oroszországnak”

Ukrajna türelme nem véges és visszavonhatja tűzszüneti ajánlatát, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására – közölte a kijevi kormány megbízottja. Ukrajna úgy érzi, egyre jobban állnak a fronton, a tömeges dróntámadásoknak köszönhetően. Közben az amerikai kormányzat egyik tagja „az európaiak szellemi fogyatékos gyerekének” nevezte Zelenszkij ukrán elnököt.
Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Vegyes hangulat volt a nemzetközi tőkepiacokon: a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tarotta a tőzsdéket. A hangulatot javította, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben. Az arany héthónapos mélypontra került, a dollár pedig erősödik. Európában vegyes volt a kép: a Dax esett, míg a CAC40 enyhe pluszban állt meg. Az amerikai tőzsdék ugyan jó lendülettel kezdték a napot, de estére egyedül a Dow Jones tudott pluszban zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×