Szijjártó Péter hangsúlyozta, Brüsszelben és a nyugat-európai politikusok körében elfogadott irányvonal lett a hosszú távra történő háborús berendezkedés, erről szól az a hétéves költségvetési előterjesztés is, az „Ukrajna-költségvetés”, amely szerint a következő években Ukrajnában „égetnék el” az európai polgárok pénzét.

Közben újra elzárják a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, márpedig ha nincsen tárgyalás és nincsenek kommunikációs csatornák, akkor a háborúnak sem lesz vége – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

„A mostani európai politikai stratégia, amely felszámolja a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, egyértelműen egy hosszú háborút eredményez, és ebben a hosszú háborúban, az európai emberek pénzét akarják elégetni azzal, hogy fegyvereket vásárolunk, mondjuk Amerikából, és ezeket a fegyvereket odaadjuk Ukrajnának” – fogalmazott.

Kitért arra: az európai gazdaság óriási bajban van, mert drámai mértékben csökken az európai versenyképesség,

ma az európai vállalatok háromszor-négyszer többet fizetnek az energiáért, mint a kínai vagy az amerikai vetélytársaik.

Ahelyett, hogy az európai pénzügyi forrásokat az európai gazdaság fejlesztésére, újra versenyképessé tételére fordítanák, az európai emberek pénzét a következő években el akarják küldeni Ukrajnába – hangoztatta Szijjártó Péter. Közölte, hogy Magyarország ehhez nem adja az egyetértését, a magyar emberek pénzét nem küldhetik Ukrajnába és a magyar kormány nem engedi, hogy a magyar emberek még magasabb árat fizessenek az ukrajnai háborúért.

A koppenhágai csúcsra utalva a miniszter azt mondta: nagyon durva háborús pszichózis uralkodik ma az európai politikai vezetők körében. „Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a folyosókon egyre többen súgják oda nekünk, hogy velünk értenek egyet, egyre többen biztatnak minket arra, hogy vállaljuk fel, még hangsúlyosabban képviseljük a békepárti álláspontot” – tette hozzá.

„Aztán persze, amikor odakerül a dolog, hogy mindenkinek véleményt kell mondania, akkor mindenki, vagy legalábbis a döntő többség felmondja a háborús pszichózis diktálta mainstream álláspontot, tartva attól, hogy egy mainstreamtől különböző álláspont felvállalása olyan politikai nyomást eredményezne, amely akár elviselhetetlen lenne ezen politikusok számára” – mondta Szijjártó Péter.

Rámutatott: Magyarországon olyan politikai stabilitás van már másfél évtizede, amely lehetővé teszi a kormány számára azt a szuverén politikát, amelynek mozgatórugója a nemzeti érdek, és amelyet kívülről támadni ugyan lehet, de befolyásolni nem.

Az országos aláírásgyűjtésre vonatkozó kérdésre a tárcavezető elmondta, hogy annak előkészítése folyamatosan zajlik. Hozzátette: amikor nagy a külső nyomás, akkor a magyar emberek véleményének megerősítésére van szükség annak érdekében, hogy az elementáris nyomás ellenére ezeket az ügyeket sikerrel tudja képviselni a kormány Brüsszelben.

Az uniós egyhangú döntések intézményét megváltoztatni próbáló törekvésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, ez világosan mutatja az európai képmutatást demokrácia ügyben, mert miközben a magyarokat állandóan a demokrácia állapotának vélt helyzete miatt támadják, „a nagy európai demokraták” éppen az egyik legrégebbi európai szabályt próbálják áthágni.

A csehországi választást értékelve a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Andrej Babis fölényes győzelmével egy újabb patrióta miniszterelnök kerül hivatalba. Egy dimenziójában teljesen más európai politikai korszak következik Brüsszelben azzal, hogy három patrióta közép-európai miniszterelnök, Andrej Babis, Robert Fico és Orbán Viktor lesz hivatalban – hangsúlyozta.

A közös európai hitelfelvétel ügyében Szijjártó Péter kiemelte, Brüsszelben próbálnak egy újabb központosítási folyamatot végrehajtani, Magyarország azonban ebben a kérdésben a szuverenista és a nemzeti érdeket követő kormányként egy erős, a közös érdekeket a középpontban tartó országok integrációjaként képzeli el az Európai Uniót a föderalista szuperállam lehetőségével szemben.

A brüsszeli bürokraták és egyes nyugat-európai politikusok a központosítás egyik eszközeként tekintenek a közös adósság létrehozására, számukra például a fegyverek vásárlása kiváló alkalmat ad erre – mutatott rá.

Hozzátette: a központosítási tervek annak a háborús stratégiának a részei, amellyel Brüsszel és a nyugat-európai politikai vezetők egy jelentős része az európai emberek pénzét, biztonságát és Európa békéjét kockáztatja.