A szövetség kész keményebben fellépni Oroszországgal szemben, ha szükséges – jelentette ki a NATO főtitkára. Mark Rutte hangsúlyozta, hogy az észt légtér megsértésekor nem állt fenn közvetlen veszély, ezért elkerülhető volt az eszkaláció. Eközben Lengyelország és Svédország is jelezte, hogy szükség esetén katonai erővel megvédi légterét.

„Mindenképpen érdemes Mark Rutte sajtótájékoztatóját végignézni, nagyon nyugodtan és politikusan vette végig az opciókat” – mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője az InfoRádióban.

„Koppenhága esetében Rutte jelezte, hogy nincs bizonyíték a provokációra. Ahol van 100 százalékos bizonyíték, az az észt légtérsértés, ami szokatlan eset volt. Az incidens nagyon hosszú ideig tartott, 12 percig, és az oroszok pontosan tudták, hogy hol vannak, kizárt, hogy ne tudták volna. Ezt a területet, és egyáltalán az észt légteret az elmúlt két évben nem sértették meg” – mondta, hozzátéve: a Nyugat részéről vannak nagyon kemény politikusi reakciók. Donald Trump reakciója például nagyon kemény, de alapvetően jogos. Ha Oroszország folytatja a NATO területeinek veszélyeztetését, illetve ha ennél súlyosabb légtérsértés történik, akkor

vannak NATO-protokollok: az adott gépeket, amelyek NATO-területet veszélyeztetnek, lelőhetik, és ez teljesen szabályos.

Tehát amire Donald Trump utalt, az egy meglévő protokoll – mondta Demkó Attila.

A kérdésre, hogy egy ilyen eset pusztán „védekezésnek” számít-e, vagy aki lelő egy orosz gépet, az belép az orosz–ukrán háborúba, Demkó Attila azt mondta: „két külön dologról beszélünk. A NATO 5. cikkelye, a Szövetség nyújtotta védelem a NATO-tagállamok területére vonatkozik. Ha megsértik a légteret az oroszok, és hiába szólítják fel, hogy távozzon, és az orosz gép nem hagyja el, netán fenyegető magatartást mutat vagy támad, az még nem belépés az ukrán háborúba. Ebben az esetben Oroszország támadta meg a NATO-t. Ez és az ukrán háború két külön dolog, két külön háború. Nyilván összekapcsolódna a valóságban, de jogilag ez egy más történet. És akkor Oroszország lenne a kezdeményező. De szerintem itt nem tartunk” – mondta a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: „látható, hogy az oroszok provokálják a NATO-t. Az észt légtérsértés egyértelmű provokáció. A lengyel és a dán ügyről nincsen százszázalékos tudásunk, drónokkal pedig nem a mostani lengyel volt az első eset. Zuhantak már le drónok és szétlőtt drónok darabkái Romániában, Litvániában is.”

Demkó Attila szerint a NATO választ ad az orosz provokációra azzal, hogy megerősíti azokat a keleti tagországait, amelyeket a legtöbb légtérsértés ért, az oroszokat pedig nagyon határozottan figyelmeztetik politikai szinten, hogy hagyják ezt abba.

Ha az oroszok részéről ez egy tudatos akciósorozat, akkor valószínűleg arról szól, hogy Oroszország politikai bizonytalanságot akar Európában, félelmet szeretne kelteni. Az oroszok azt akarhatják, hogy érezze úgy az európai közvélemény, hogy a háború közeledik hozzá. A másik cáljuk az lehet, hogy erőforrásokat vonjanak el Ukrajnától, hiszen az a NATO-erő, ami a keleti szárnyat védi, az nem tud Ukrajnába menni, vagy például nem tudják átadni azokat a légvédelmi eszközöket Ukrajnának, amelyek Lengyelország vagy Litvánia védelmére kellenek – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a katonai és a politikai magyarázat is logikus az orosz lépéseket illetően.

„Azt nagyon pici valószínűségű forgatókönyvnek tartom, hogy az oroszok bármiféle komoly támadásra készülnének a NATO ellen,

hiszen az oroszoknak nincsenek szárazföldi erői a NATO közelében, és az orosz légierő és szárazföldi erő is jóval gyengébb, mint a NATO légiereje, illetve szárazföldi ereje” – hangsúlyozta Demkó Attila.

Az orosz akciók alkalmasak rá, hogy ráijesszenek az európai országok lakosaira és politikusaira, de ez kétélű fegyver a szakértő szerint, mert fokozhatja az oroszellenességet és az eltökéltséget az adott ország védelmére, de fokozhatja a háborúval szembeni ellenállást és az Ukrajna támogatásával szembeni ellenállást is.

„Ez országfüggő. Nem hiszem, hogy Lengyelországra vagy a balti országokra hatni tudna ez a megfélemlítési taktika, de mondjuk a német társadalom már más” – vélekedik Demkó Attila, aki szerint Finnországtól Lengyelországig egy sávban nagyon eltökélten oroszellenesek az országok, amit a történelmük alá is támaszt. Ezekben az országokban nem valószínű, hogy működne a megfélemlítési taktika. „Az más kérdés, hogy Észtországban és Lettországban is sok orosz nemzetiségű ember él, tehát lehet, hogy köztük másként csapódnak le ezek, meg az is, hogy szigorították a nyelvi jogaikat és még tovább kurtították a nemzetiségi jogaikat. Tehát egy-két országban lehet bizonytalanság, de összességében az a legfontosabb elem az oroszok részéről, ha tudatos a provokáció, hogy elvonjanak Ukrajnától katonai erőket és energiákat, és elbizonytalanítsák egyes egyes nyugati országokban a közvéleményt, de ez semmiképpen sem a frontországokra vonatkozik” – mondta Demkó Attila.