A hét végén Oroszország több száz drónt és rakétát bevetve nagyszabású légitámadást intézett Kijev és több más ukrajnai város ellen. A tudósítások szerint tizenkét órán át tartott az összehangolt támadás, melynek sok halálos áldozata van, köztük egy tizenkét éves kislány.

Demkó Attila az InfoRádióban úgy fogalmazott, nem hirtelen elhatározásból támadott az orosz hadsereg, hiszen nyár óta folyamatosan tart az offenzíva. Az oroszok célja elsősorban az ukrán ipar és közlekedés megtörése lehet, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy milyen célpontokat támadnak. Az utóbbi időben főleg vonatokat, transzformátorállomásokat bombáztak, de emellett az ukrán lakosság is folyamatosan szenved.

A biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy az ukrán hadiipar jelentős erőt képvisel, és ezzel természetesen tisztában van az orosz fél is, ezért lőtt szét egy Lviv mellett található dróngyárat is. Az elgondolás nagyon egyszerű, „az a drón, ami nem készül el, nem öl meg egy orosz katonát sem”. A vasúti transzformátorállomásokat pedig azért semmisítik meg, mert így az ukránok nem tudják eljuttatni a szükséges szállítmányokat a keleti frontra. Úgy véli, a lakosság „terrorizálása” mellett ilyen praktikus okok vannak a mostani orosz támadások hátterében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszcsapásokat helyezett kilátásba. Demkó Attila arra számít, hogy az ukrán erők továbbra is bevetik drónjaikat, amelyek közül sok olyan van, amivel akár 1400 kilométeres távolságban is le tudnak csapni. Emlékeztetett, hogy ez történt akkor is, amikor HIMARS-rendszerrel vették célba az oroszországi Belgorodot. Az NKE programvezetője szerint most már egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az amerikaiak feloldották a korlátozásokat, és segítik a szükséges eszközökkel, fegyverekkel az ukránokat.

Sőt arról is lehet már hallani bizonyos körökből, hogy Tomahawk rakétákat is küldhetnek a tengerentúlról Ukrajnába.

Ezeknek a rakétáknak a hatótávolsága akár a 2500 kilométert is elérheti, vagyis nagyon mélyen behatolhatnának velük Oroszország területére az ukránok, ha valóban a rendelkezésükre bocsátják ezeket az eszközöket.

Ukrajna továbbra is számítana a nyugati fegyverszállítmányokra, de Demkó Attila szerint nagy problémát jelent, hogy a nyugati szövetségesek sok eszközből kifogytak vagy nincs elég szállítható fegyverük. Volodimir Zelenszkij az utóbbi időben többször is jelezte, hogy nem olyan ütemben érkeznek a szállítmányok Nyugatról, ahogy elvárnák. Bár nemrég Izrael is küldött Patriot légvédelmi rendszert az ukránoknak, így egyes eszközök esetében javult a helyzet, összességében inkább hiányról érkeznek a hírek.

„Sem az európai, sem pedig amerikai védelmi ipar nem pörgött fel annyira, hogy az ukrajnai háborút ki tudja szolgálni”

– jegyezte meg a szakértő.

Az amerikai elnök retorikája sokat változott az utóbbi időben, olyannyira, hogy legutóbb már azt nyilatkozta, elképzelhetőnek tartja Ukrajna teljes felszabadítását is. Demkó Attila azt gondolja, Donald Trump „rendkívül frusztrált” Moszkva hozzáállása miatt, ezért tesz ilyen megjegyzéseket, és emiatt helyezte kilátásba azt is, hogy az USA adott esetben Tomahawk rakétákat is adhat Ukrajnának. Orosz oldalon ugyanakkor folyamatosan győzelmi jelentésekről hallani, illetve komoly előretörésekről számolnak be a fronton. Kommunikációban az ukránok is felnőnek hozzájuk, Volodimir Zelenszkij legutóbb azt közölte, hogy 360 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza, de ezt a szakértő túlzásnak tartja.

Lassú, de folyamatos orosz előretörés

Demkó Attila elmondta: valóban vannak ukrán ellentámadások, de összességében így is Ukrajna veszít több területet napról napra. Az ukrán erők az elmúlt napokban Pokrovszktól északra hajtottak végre nagyobb ellentámadást, és ott katonai sikereket is fel tudtak mutatni, ugyanakkor Kupjanszk városába már behatoltak az oroszok, mint ahogy Pokrovszkot is állandó ostrom alatt tartják. „Egy-egy ukrán sikerről érkeznek hírek, de az 1200 kilométeres front nagyobbik felén az oroszok törnek előre. A saját maguk által elvártnál lassabban haladnak, de az előretörés folyamatos” – magyarázta az NKE programvezetője.

Az elmúlt hetekben nagy riadalmat keltett, hogy az oroszok több NATO-tagállam (Lengyelország, Észtország, Románia) légterét is megsértették különböző akciókkal. Demkó Attila erre reagálva úgy fogalmazott, „a hibrid hadviselés mindig része volt az orosz eszköztárnak”, így ebben nagy újdonság nem tapasztalható. Ezzel együtt kiemelte, hogy minden kétséget kizáró bizonyíték az orosz beavatkozásra csak az észtországi légtérsértésnél került elő, ami egy komoly légvédelmi manőver volt, hiszen körülbelül 12 percig tartott. A többi esetnél nincs egyértelmű bizonyíték, de a minták alapján vélhetően azok is orosz tesztelések lehettek.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva ezekkel a lépésekkel – amennyiben tényleg az orosz fél a felelős valamennyi légsértésért – feltételezhetően meg akarja félemlíteni a Nyugatot, illetve jelentős gazdasági károkat is tud okozni, hiszen a repterek bezárása nagy anyagi áldozatokkal jár, továbbá az az energia és forrás, melyet a nyugati államok most a Baltikum és Lengyelország védelmére fordítanak, nagyon fog hiányozni Ukrajnának. Úgy véli,

az oroszok célja éppen ez, vagyis a figyelem és a források megosztása.

A puszta tényeket figyelembe véve a szakértő szerint vannak racionális érvek az orosz hibrid hadművelet mögött.

Demkó Attila ugyanakkor hangsúlyozta: még a dánok sem jelentették ki egyértelműen, százszázalékos bizonyítékokat felmutatva, hogy az oroszok a felelősek a légsértésekért, csak ukrán részről merült fel, hogy az orosz flotta hajóiról szállhattak fel a drónok. Ebben sincs semmi meglepő, hiszen ukrán érdek az orosz árnyékflotta leállítása, hogy ne tudjanak az oroszok olajat exportálni.

(A nyitóképen: a pusztítás nyomai Kijevben egy orosz légitámadást követően 2025. szeptember 28-án. Az ukrán hatóságok közlése szerint a fővárost ért támadásban legalább négy ember vesztette életét.)