Karol Nawrocki – aki a konzervatív Jog és Igazságosság által támogatott független jelöltként nyerte meg az elnökválasztást – 2017 és 2021 között a gdanski második világháborús múzeum igazgatója volt. Berlinben a hét elején Frank-Walter Steinmeier államfővel folytatott tárgyalásokat, de találkozott Friedrich Merz kancellárral is. A megvitatott témák a kártérítési követelés mellett az ukrajnai orosz háború és ennek kapcsán a NATO erősítése voltak. Ez utóbbinak rendkívüli aktualitást adott, hogy feltételezett orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét, amit Németország is a leghatározottabban elítélt.

A lengyel államfő a találkozón 1300 milliárd eurós kártérítést követelt a német világháborús atrocitásokért, de lapértesülések szerint német kollégája, majd a kancellár is ezt a leghatározottabban elutasította. A portálok a lengyel ügyekért felelős kormánybiztost, Knut Abrahamot idézték, aki hangsúlyozta, hogy

a lengyel követelést Németország lezárt ügynek tekinti.

Ugyanakkor a Der Spiegel új információkkal állt elő azzal kapcsolatban, hogy mi történt a zárt ajtók mögött. Eszerint a lengyel elnök sajátos alkuval állt elő, hangoztatva, hogy amennyiben Németország háborús kártérítést fizet, Lengyelország kész az eddiginél jobban hozzájárulni a NATO keleti szárnyának erősítéséhez. Az állítólagos felajánlás a lap szerint önmagban azért is figyelmet érdemel, mert a lengyel jóvátételi követeléseknek és a szövetség keleti szárnya megerősítésének semmi köze nincs egymáshoz. Steinmeier államfő erre is utalt, amikor Nawrocki követelését elutasította.

A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy a körülbelül húsz feltételezett orosz drón a lengyel légtérbe történt behatolása nyomán Lengyelország további támogatást kért szövetségeseitől, többek között Németországtól is. Lengyelország biztonságának erősítése a német biztonság megerősítését is jelenti – hangoztatta a biztos.

Az újság információit más német portálok nem erősítették meg.