Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A kétnapos látogatáson Indiában tartózkodó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Narendra Modi indiai miniszterelnök kezet fog a megbeszélésüket követő sajtóértekezleten a miniszterelnökség újdelhi állami vendégházában 2025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Haris Tjagi

Az EU újfajta viszonyt kezd Indiával a vámháborúk idején

Az Európai Unió és India kapcsolatainak elmélyítéséről fogadott el új stratégiát az Európai Bizottság – jelentette be Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben. India nyitása összefügghet az amerikai vámháborúval és Donald Trump nyomásgyakorlásával az orosz kőolaj ügyében.

India és Európa a kereskedelem, a technológia, a biztonság- és védelempolitika, valamint a klímavédelem területén kívánják bővíteni együttműködésüket az új stratégia keretében.

Kallas a partnerség pillérei között említette a szabadkereskedelmi egyezményt, a beruházásvédelmi megállapodást és egy átfogó légiközlekedési egyezményt. Kiemelte, hogy a biztonság- és védelempolitika szintén kulcsfontosságú eleme a kapcsolatnak, amelynek részeként a tengeri biztonság, a terrorizmus elleni fellépés és a kiberbiztonság terén is szorosabb együttműködésre törekszenek.

A legnagyobb demokrácia és leggyorsabban növekvő gazdaság

Kallas hangsúlyozta: India az EU egyik legfontosabb partnere, mivel az unióval együtt a világ népességének és gazdasági teljesítményének egynegyedét adja, emellett a legnagyobb demokrácia és a leggyorsabban növekvő gazdaság a világon. Mint mondta, a szorosabb együttműködés elengedhetetlen a gazdasági biztonság erősítése és az ellátási láncok diverzifikálása szempontjából.

Vita van az orosz kőolajról, menetrend csak a jövő évi EU–India csúcson

Hozzátette: bár a stratégia elfogadásáról döntés született, vannak vitás kérdések is, így például India részvétele orosz hadgyakorlatokon és az orosz kőolaj vásárlása akadályozza a kapcsolatok további elmélyítését. „Partnerségünk nem csupán a kereskedelemről szól, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelméről is” – fogalmazott. A cél, hogy a felek a 2026 elején esedékes EU-India csúcstalálkozón közös menetrendet fogadjanak el.

Maros Sefcovic, a testület alelnöke szerint az Indiával való szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséhez még további erőfeszítések szükségesek. Mint mondta, egy átfogó, kereskedelmileg jelentős EU-India szabadkereskedelmi megállapodás „hatalmas potenciált szabadíthat fel”, mivel mind a vám-, mind a nem vámjellegű akadályokat csökkentené, erősítené az ellátási láncokat és hozzájárulna a szabályokon alapuló nyitott világgazdaság védelméhez.

120 milliárd euró az éves kereskedelem

Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben 90 százalékkal nőtt az EU és India közötti kereskedelem, amely 2024-ben elérte a 120 milliárd eurót. „Az Európai Unió India legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát” – mondta.

Tájékoztatása szerint több mint hatezer európai vállalat működik Indiában, melyek kétmillió embert foglalkoztatnak közvetlenül, és további hatmillió munkahelyet támogatnak közvetve. Az uniós beruházások öt év alatt csaknem a duplájára, 140 milliárd euróra nőttek, így az Európai Unió India egyik legnagyobb befektetője.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×