Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök fotózáson vesz részt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml pool/Szergej Bobilev

Hszi Csin-Ping a nagy keleti találkozóról: 100 éve nem látott változások zajlanak

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök is részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján

A Kína és Oroszország által vezetett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) egy regionális biztonsági szervezet és az a célja, hogy az Egyesült Államok ellenében helyreállítsa a globális hatalmi egyensúlyt. Tagja Kína, India, Oroszország, Pakisztán, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország, továbbá megfigyelőként vagy "párbeszédpartnerként" további 16 ország kapcsolódik a szervezethez.

Putyin – akit a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökért köröz – vasárnap érkezett Tiencsinbe. Közel egy hétig tartó útja során az orosz elnök várhatóan tárgyalásokat folytat közeli szövetségesével, Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és Pekingben megtekinti a Japán második világháborús vereségének nyolcvanadik évfordulóját ünneplő, győzelmi napi katonai parádét, ahol ő lesz a díszvendég Kim Dzsongun észak-koreai vezető, valamint Irán és Kuba első emberei mellett – írta a vg.hu.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) mostani csúcstalálkozójának célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése - hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai államfő vasárnap az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott üdvözlő fogadáson.

A kínai elnök szerint a szervezet megalakulása óta a "sanghaji szellemiség" jegyében erősíti a tagállamok közötti bizalmat, és mélyíti az együttműködést.

Hszi Csin-ping rámutatott: a száz éve nem látott világméretű változások és az egyre növekvő bizonytalanság miatt a Sanghaji Együttműködési Szervezetre még nagyobb felelősség hárul a regionális béke megőrzésében és a fejlődés előmozdításában.

"Meg vagyok győződve arról, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a csúcstalálkozó sikeres lesz, a Sanghaji Együttműködési Szervezet pedig nagyobb szerepet játszik majd a tagállamok együttműködésének erősítésében és a globális dél országainak egységében" - közölte Hszi Csin-ping a díszvacsorán.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×