Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök fotózáson vesz részt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml pool/Szergej Bobilev

Hszi Csin-Ping a nagy keleti találkozóról: 100 éve nem látott változások zajlanak

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök is részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján

A Kína és Oroszország által vezetett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) egy regionális biztonsági szervezet és az a célja, hogy az Egyesült Államok ellenében helyreállítsa a globális hatalmi egyensúlyt. Tagja Kína, India, Oroszország, Pakisztán, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország, továbbá megfigyelőként vagy "párbeszédpartnerként" további 16 ország kapcsolódik a szervezethez.

Putyin – akit a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökért köröz – vasárnap érkezett Tiencsinbe. Közel egy hétig tartó útja során az orosz elnök várhatóan tárgyalásokat folytat közeli szövetségesével, Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és Pekingben megtekinti a Japán második világháborús vereségének nyolcvanadik évfordulóját ünneplő, győzelmi napi katonai parádét, ahol ő lesz a díszvendég Kim Dzsongun észak-koreai vezető, valamint Irán és Kuba első emberei mellett – írta a vg.hu.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) mostani csúcstalálkozójának célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése - hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai államfő vasárnap az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott üdvözlő fogadáson.

A kínai elnök szerint a szervezet megalakulása óta a "sanghaji szellemiség" jegyében erősíti a tagállamok közötti bizalmat, és mélyíti az együttműködést.

Hszi Csin-ping rámutatott: a száz éve nem látott világméretű változások és az egyre növekvő bizonytalanság miatt a Sanghaji Együttműködési Szervezetre még nagyobb felelősség hárul a regionális béke megőrzésében és a fejlődés előmozdításában.

"Meg vagyok győződve arról, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a csúcstalálkozó sikeres lesz, a Sanghaji Együttműködési Szervezet pedig nagyobb szerepet játszik majd a tagállamok együttműködésének erősítésében és a globális dél országainak egységében" - közölte Hszi Csin-ping a díszvacsorán.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×