Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Nyitókép: Pixabay

A NATO új rendszert hoz létre a Baltikumtól Dél-Európáig a keleti szárnya védelmében

A NATO keleti szárnyának védelme elsőrendű fontosságú, ezért elindítjuk a Keleti Őrszem (Eastern Sentry) műveletet, amely tovább erősíti e régió védelmi helyzetét – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.

A NATO Keleti Őrszem művelete átfogó és integrált védelmi rendszert alakít ki az északi térségtől a Fekete- és Földközi-tengerig, összekapcsolva a légi rendészeti és földi légvédelmi képességeket – jelentették be az észak-atlanti szervezet vezetői Brüsszelben pénteken.

Mark Rutte az európai szövetséges haderők főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretében elmondta:

a művelet a következő napokban indul, és számos szövetséges — köztük Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és mások — erőit vonja be,

a hagyományos katonai képességeken túl. Az erőfeszítés részeként olyan elemek is lesznek, amelyek a drónhasználatból fakadó kihívások kezelésére szolgálnak - tette hozzá.

A főtitkár szerint bár a légtérsértések leginkább a keleti szárnyat érintik, valójában mind a 32 NATO-tagország veszélyben van, hiszen az orosz rakéták hiperszonikus sebességgel percek alatt elérhetik Európa bármely pontját. Ezért kulcsfontosságú a Keleti Őrszem művelet, amely rugalmas védelmet biztosít a légtérsértésekkel és más fenyegetésekkel szemben – hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban hogy héten orosz drónok sértették meg a lengyel légteret, Rutte úgy nyilatkozott: a történtek attól függetlenül, hogy szándékosak voltak-e vagy sem, „felelőtlenek és elfogadhatatlanok”, a szövetség integrált légvédelmi rendszerei pedig sikeresen biztosították a NATO-terület védelmét.

Főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök jól reagált a történtekre, és az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt szilárd. „A lengyel elnök beszélt Donald Trumppal, én magam is beszéltem vele, és ez nagyon jó kapcsolatépítő megbeszélés volt, különösen a múlt heti washingtoni találkozójuk után” – mondta.

Rutte továbbá üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a javaslatát egy közös uniós finanszírozású „drónfallal” kapcsolatban.

A főtitkár szerint az EU és a NATO szorosan együttműködik: a NATO a védelmi tervezést és követelményeket adja, az EU pedig az ipar és a finanszírozás terén tud hozzájárulni. Ezért minden uniós kezdeményezés, például a dróntechnológia fejlesztése, hasznos a közös védelem szempontjából - tette hozzá.

Alexus Grynkewich tábornok elmondta: „Ez a művelet rugalmasságot és erőt ad, lehetővé téve, hogy pontosan ott és akkor összpontosítsuk erőinket, ahol és amikor szükség van rá”".

Hozzátette: Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság és Németország már felajánlott vadászgépeket, hadihajókat és légvédelmi rendszereket. A NATO emellett új, költséghatékony drónellenes technológiákat is gyorsított ütemben vezet be, hogy a művelet hosszú távon fenntartható legyen. „A keleti szárny az első védelmi vonalunk, de valójában az egész szövetséget védi. A művelet már most elkezdődik, de idő kell a teljes összehangoláshoz” – hangsúlyozta Grynkewich.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×