Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, miután letette hivatali esküjét Julia Klöckner, a Bundestag elnöke előtt Berlinben 2025. május 6-án. Merz a kancellárrá választásáról tartott szavazás második fordulójában 325 szavazatot kapott a 630 tagú német parlamenti alsóházban, a Bundestagban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország is készültségben: összeült a kormány és a nemzetbiztonsági tanács is

Német kormánypárti politikusok körében felháborodást és tiltakozást váltott ki a Lengyelország elleni, Donald Tusk kormányfő által bejelentett orosz dróntámadás. A Bundestagban miniszterek reagáltak a történtekre.

Amint arról az Infostart is beszámolt, Donald Tusk lengyel kormányfő bejelentése szerint szerda hajnalban több drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajna elleni légitámadása közben. A felszálló lengyel és szövetséges vadászgépek a drónok egy részét lelőtték.

A ZDF német közszolgálati médium beszámolója szerint a délelőtt folyamán épp ülésezett a parlament, amikor a hír ismertté vált. Noha a napirenden nem az orosz dróntámadás szerepelt, a képviselők minderről Boris Pistorius védelmi és Johann Wadephul külügyminisztert kérdezték.

A védelmi miniszter a lengyel légtér megsértése miatt az állandó orosz fenyegetettségre figyelmeztetett. Boris Pistorius szerint ez a fenyegetettség az orosz erők provokációját jelenti a balti légtérben, a Balti-tengeren, ugyanakkor Közép-Európában is hibrid támadások vagy a mostanihoz hasonló berepülések révén.

A miniszter hangsúlyozta, hogy támogatja a NATO 4. cikkelyének aktiválását.

A cikkely hangsúlyozza, hogy ha egy tagállam területi integritásának, biztonságának, függetlenségének veszélyeztetése megtörténik, a többi tagállamnak kötelező összeülnie a helyzet megvitatására.

Johann Wadephul külügyminiszter Pistoriushoz hasonlóan élesen elítélte a feltételezett orosz drónbehatolást a lengyel légtérbe. Utalt arra, hogy a történteket alaposan megvitatják a NATO tanácsban és az eddigi tagállami reagálások azt mutatják, hogy a szövetség összefog – hangsúlyozta Wadephul.

„A holland F35-ös vadászgépek vagy a Patriot légvédelmi rakéták lengyelországi állomásozása katonai szükségszerűség, amire a jövőben is szükség lesz. Oroszország nem hajlandó békéről tárgyalni, célja Ukrajna leigázása” – értékelt a miniszter.

A védelmi minisztérium szerint a Lengyelországban állomásozó Bundeswehr-katonák nem vettek részt aktívan a lengyel légteret megszálló drónok elleni védekezésben, ugyanakkor segítették a kialakult helyzet értékelését. A Lengyelországban állomásozó német Patriot légvédelmi rendszert készenlétbe helyezték.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának helyettes vezetője elítélte a feltételezett orosz támadást. Norbert Röttgen frakcióvezető-helyettes magyarázatot követelt Oroszországtól.

„A történtek bizonyítják, hogy mennyire fontos a drónvédelem”

– fogalmazott Röttgen.

Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai felelőse a feltételezett orosz drónprovokáció után keménységre és következetességre szólított fel. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szolidaritás kifejezése nem elegendő. A X portálon közzétett üzenetében Ukrajna az eddiginél is fokozottabb katonai támogatását, a többi között a legkorszerűbb Taurus cirkálórakéták szállítását sürgette. Németország ezt mindeddig elutasította.

Friedrich Merz kancellár egyelőre nem reagált a történtekre.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×