Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, miután letette hivatali esküjét Julia Klöckner, a Bundestag elnöke előtt Berlinben 2025. május 6-án. Merz a kancellárrá választásáról tartott szavazás második fordulójában 325 szavazatot kapott a 630 tagú német parlamenti alsóházban, a Bundestagban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország is készültségben: összeült a kormány és a nemzetbiztonsági tanács is

Német kormánypárti politikusok körében felháborodást és tiltakozást váltott ki a Lengyelország elleni, Donald Tusk kormányfő által bejelentett orosz dróntámadás. A Bundestagban miniszterek reagáltak a történtekre.

Amint arról az Infostart is beszámolt, Donald Tusk lengyel kormányfő bejelentése szerint szerda hajnalban több drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajna elleni légitámadása közben. A felszálló lengyel és szövetséges vadászgépek a drónok egy részét lelőtték.

A ZDF német közszolgálati médium beszámolója szerint a délelőtt folyamán épp ülésezett a parlament, amikor a hír ismertté vált. Noha a napirenden nem az orosz dróntámadás szerepelt, a képviselők minderről Boris Pistorius védelmi és Johann Wadephul külügyminisztert kérdezték.

A védelmi miniszter a lengyel légtér megsértése miatt az állandó orosz fenyegetettségre figyelmeztetett. Boris Pistorius szerint ez a fenyegetettség az orosz erők provokációját jelenti a balti légtérben, a Balti-tengeren, ugyanakkor Közép-Európában is hibrid támadások vagy a mostanihoz hasonló berepülések révén.

A miniszter hangsúlyozta, hogy támogatja a NATO 4. cikkelyének aktiválását.

A cikkely hangsúlyozza, hogy ha egy tagállam területi integritásának, biztonságának, függetlenségének veszélyeztetése megtörténik, a többi tagállamnak kötelező összeülnie a helyzet megvitatására.

Johann Wadephul külügyminiszter Pistoriushoz hasonlóan élesen elítélte a feltételezett orosz drónbehatolást a lengyel légtérbe. Utalt arra, hogy a történteket alaposan megvitatják a NATO tanácsban és az eddigi tagállami reagálások azt mutatják, hogy a szövetség összefog – hangsúlyozta Wadephul.

„A holland F35-ös vadászgépek vagy a Patriot légvédelmi rakéták lengyelországi állomásozása katonai szükségszerűség, amire a jövőben is szükség lesz. Oroszország nem hajlandó békéről tárgyalni, célja Ukrajna leigázása” – értékelt a miniszter.

A védelmi minisztérium szerint a Lengyelországban állomásozó Bundeswehr-katonák nem vettek részt aktívan a lengyel légteret megszálló drónok elleni védekezésben, ugyanakkor segítették a kialakult helyzet értékelését. A Lengyelországban állomásozó német Patriot légvédelmi rendszert készenlétbe helyezték.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának helyettes vezetője elítélte a feltételezett orosz támadást. Norbert Röttgen frakcióvezető-helyettes magyarázatot követelt Oroszországtól.

„A történtek bizonyítják, hogy mennyire fontos a drónvédelem”

– fogalmazott Röttgen.

Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai felelőse a feltételezett orosz drónprovokáció után keménységre és következetességre szólított fel. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szolidaritás kifejezése nem elegendő. A X portálon közzétett üzenetében Ukrajna az eddiginél is fokozottabb katonai támogatását, a többi között a legkorszerűbb Taurus cirkálórakéták szállítását sürgette. Németország ezt mindeddig elutasította.

Friedrich Merz kancellár egyelőre nem reagált a történtekre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×