Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, miután letette hivatali esküjét Julia Klöckner, a Bundestag elnöke előtt Berlinben 2025. május 6-án. Merz a kancellárrá választásáról tartott szavazás második fordulójában 325 szavazatot kapott a 630 tagú német parlamenti alsóházban, a Bundestagban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország is készültségben: összeült a kormány és a nemzetbiztonsági tanács is

Német kormánypárti politikusok körében felháborodást és tiltakozást váltott ki a Lengyelország elleni, Donald Tusk kormányfő által bejelentett orosz dróntámadás. A Bundestagban miniszterek reagáltak a történtekre.

Amint arról az Infostart is beszámolt, Donald Tusk lengyel kormányfő bejelentése szerint szerda hajnalban több drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajna elleni légitámadása közben. A felszálló lengyel és szövetséges vadászgépek a drónok egy részét lelőtték.

A ZDF német közszolgálati médium beszámolója szerint a délelőtt folyamán épp ülésezett a parlament, amikor a hír ismertté vált. Noha a napirenden nem az orosz dróntámadás szerepelt, a képviselők minderről Boris Pistorius védelmi és Johann Wadephul külügyminisztert kérdezték.

A védelmi miniszter a lengyel légtér megsértése miatt az állandó orosz fenyegetettségre figyelmeztetett. Boris Pistorius szerint ez a fenyegetettség az orosz erők provokációját jelenti a balti légtérben, a Balti-tengeren, ugyanakkor Közép-Európában is hibrid támadások vagy a mostanihoz hasonló berepülések révén.

A miniszter hangsúlyozta, hogy támogatja a NATO 4. cikkelyének aktiválását.

A cikkely hangsúlyozza, hogy ha egy tagállam területi integritásának, biztonságának, függetlenségének veszélyeztetése megtörténik, a többi tagállamnak kötelező összeülnie a helyzet megvitatására.

Johann Wadephul külügyminiszter Pistoriushoz hasonlóan élesen elítélte a feltételezett orosz drónbehatolást a lengyel légtérbe. Utalt arra, hogy a történteket alaposan megvitatják a NATO tanácsban és az eddigi tagállami reagálások azt mutatják, hogy a szövetség összefog – hangsúlyozta Wadephul.

„A holland F35-ös vadászgépek vagy a Patriot légvédelmi rakéták lengyelországi állomásozása katonai szükségszerűség, amire a jövőben is szükség lesz. Oroszország nem hajlandó békéről tárgyalni, célja Ukrajna leigázása” – értékelt a miniszter.

A védelmi minisztérium szerint a Lengyelországban állomásozó Bundeswehr-katonák nem vettek részt aktívan a lengyel légteret megszálló drónok elleni védekezésben, ugyanakkor segítették a kialakult helyzet értékelését. A Lengyelországban állomásozó német Patriot légvédelmi rendszert készenlétbe helyezték.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának helyettes vezetője elítélte a feltételezett orosz támadást. Norbert Röttgen frakcióvezető-helyettes magyarázatot követelt Oroszországtól.

„A történtek bizonyítják, hogy mennyire fontos a drónvédelem”

– fogalmazott Röttgen.

Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai felelőse a feltételezett orosz drónprovokáció után keménységre és következetességre szólított fel. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szolidaritás kifejezése nem elegendő. A X portálon közzétett üzenetében Ukrajna az eddiginél is fokozottabb katonai támogatását, a többi között a legkorszerűbb Taurus cirkálórakéták szállítását sürgette. Németország ezt mindeddig elutasította.

Friedrich Merz kancellár egyelőre nem reagált a történtekre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×