Infostart.hu
eur:
379.89
usd:
321.99
bux:
131243.05
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, miután letette hivatali esküjét Julia Klöckner, a Bundestag elnöke előtt Berlinben 2025. május 6-án. Merz a kancellárrá választásáról tartott szavazás második fordulójában 325 szavazatot kapott a 630 tagú német parlamenti alsóházban, a Bundestagban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország is készültségben: összeült a kormány és a nemzetbiztonsági tanács is

Német kormánypárti politikusok körében felháborodást és tiltakozást váltott ki a Lengyelország elleni, Donald Tusk kormányfő által bejelentett orosz dróntámadás. A Bundestagban miniszterek reagáltak a történtekre.

Amint arról az Infostart is beszámolt, Donald Tusk lengyel kormányfő bejelentése szerint szerda hajnalban több drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajna elleni légitámadása közben. A felszálló lengyel és szövetséges vadászgépek a drónok egy részét lelőtték.

A ZDF német közszolgálati médium beszámolója szerint a délelőtt folyamán épp ülésezett a parlament, amikor a hír ismertté vált. Noha a napirenden nem az orosz dróntámadás szerepelt, a képviselők minderről Boris Pistorius védelmi és Johann Wadephul külügyminisztert kérdezték.

A védelmi miniszter a lengyel légtér megsértése miatt az állandó orosz fenyegetettségre figyelmeztetett. Boris Pistorius szerint ez a fenyegetettség az orosz erők provokációját jelenti a balti légtérben, a Balti-tengeren, ugyanakkor Közép-Európában is hibrid támadások vagy a mostanihoz hasonló berepülések révén.

A miniszter hangsúlyozta, hogy támogatja a NATO 4. cikkelyének aktiválását.

A cikkely hangsúlyozza, hogy ha egy tagállam területi integritásának, biztonságának, függetlenségének veszélyeztetése megtörténik, a többi tagállamnak kötelező összeülnie a helyzet megvitatására.

Johann Wadephul külügyminiszter Pistoriushoz hasonlóan élesen elítélte a feltételezett orosz drónbehatolást a lengyel légtérbe. Utalt arra, hogy a történteket alaposan megvitatják a NATO tanácsban és az eddigi tagállami reagálások azt mutatják, hogy a szövetség összefog – hangsúlyozta Wadephul.

„A holland F35-ös vadászgépek vagy a Patriot légvédelmi rakéták lengyelországi állomásozása katonai szükségszerűség, amire a jövőben is szükség lesz. Oroszország nem hajlandó békéről tárgyalni, célja Ukrajna leigázása” – értékelt a miniszter.

A védelmi minisztérium szerint a Lengyelországban állomásozó Bundeswehr-katonák nem vettek részt aktívan a lengyel légteret megszálló drónok elleni védekezésben, ugyanakkor segítették a kialakult helyzet értékelését. A Lengyelországban állomásozó német Patriot légvédelmi rendszert készenlétbe helyezték.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának helyettes vezetője elítélte a feltételezett orosz támadást. Norbert Röttgen frakcióvezető-helyettes magyarázatot követelt Oroszországtól.

„A történtek bizonyítják, hogy mennyire fontos a drónvédelem”

– fogalmazott Röttgen.

Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai felelőse a feltételezett orosz drónprovokáció után keménységre és következetességre szólított fel. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szolidaritás kifejezése nem elegendő. A X portálon közzétett üzenetében Ukrajna az eddiginél is fokozottabb katonai támogatását, a többi között a legkorszerűbb Taurus cirkálórakéták szállítását sürgette. Németország ezt mindeddig elutasította.

Friedrich Merz kancellár egyelőre nem reagált a történtekre.

Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×