Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) a kormányzati hatékonyságért felelős új amerikai minisztérium vezetésére jelölt Elon Musk üzletemberrel a washingtoni Capital One Arénában a beiktatásának előestéjén, 2025. január 19-én tartott nagygyűlésen.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Újabb zűr Donald Trump és Elon Musk között - beindult a találgatás

Donald Trump techmilliárdosokat hívott a Fehér Házba vacsorázni, Elon Musk sajnos pont nem ért rá. Vajon mi történhetett?

Illusztris társaságban vacsorázott csütörtök este Donald Trump amerikai elnök és a first lady, Melania Trump, akik ezúttal az amerikai techvilág összes nagyágyújával ültek asztalhoz.

Vagyis majdnem az összessel: Mark Zuckerberg (Meta), Sam Altman (OpenAI), Bill Gates (ex-Microsoft) és Tim Cook (Apple) ott voltak, Trump korábbi szövetségese, az elnök beiktatása után lényegében a Fehér Házba költöző Elon Musk viszont nem. Musk állítja, hogy ő is meg volt hívva, a Fehér Ház nem kommentálta a távolmaradását – írja a Guardian alapján a Telex.

A techvilág krémje természetesen nem csak vacsorázni érkezett csütörtökön a Fehér Házba, Melania Trump egy, a mesterséges intelligencia és az oktatás viszonyával foglalkozó munkacsoport találkozójára hívta meg őket. Donald Trump még áprilisban írt alá egy elnöki rendeletet arról, hogy a fiatalok oktatásában fel kell pörgetni az AI használatát, és egyszer már találkoztak is az illetékesek, hogy egyeztessenek erről.

A vacsora így igazából azért volt érdekes, mert Trump és a megválasztása óta hozzá intenzíven közeledő techmilliárdosok kölcsönösen megdicsérhették egymást néhány finom falat elfogyasztása közben.

A téma miatt mindenesetre így is érdekes, hogy Musk nem volt ott a találkozón és a vacsorán sem, hiszen az xAI révén ő is vastagon benne van a mesterséges intelligencia fejlesztésében, a Grok nevű, az X-be épített chatbotját pedig több millióan használják rendszeresen.

Kézenfekvő lenne, hogy Musk azért hiányzott, mert néhány hónapja csúnyán összekapott Trumppal, és odáig jutott, hogy saját pártot alapít, ő azonban állította, hogy meghívták, csak nem tudott elmenni, és küldött is maga helyett valakit - írja a lap.

Az nem derült ki, hogy kit, ahogy az sem, hogy ő miért nem tudott menni, mert szokás szerint az egész napot azzal töltötte, hogy transzneműekről, bevándorlásról és a saját cégei sikereiről posztolgatott az X-en. Illetve arról, hogy Joe Biden három éve nem hívta meg őt a Fehér Házba egy autóipari találkozóra, aminek nagy szerepe lehetett abban, hogy kiábrándult a demokratákból.

A Fehér Ház szintén nem árulta el, hogy miért nem volt ott Musk az eseményen, így csak találgatni lehet, hogy tényleg nem ért rá, vagy valami más lehetett a háttérben.

Persze ha ott lett volna, az nemcsak azért lett volna izgalmas, mert Trumppal azóta nem mutatkoztak együtt, hogy nyilvánosan összekaptak egymással. Az szintén okozhatott volna bonyodalmakat, hogy az Apple-lel és az OpenAI-jal is úgy összeveszett, hogy trösztellenes pert indított ellenük, mert szerinte a telefongyártó cég az OpenAI-t részesíti előnyben az xAI-jal szemben.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×