Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Donald Trump
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Nagyágyúkkal találkozott Donald Trump – fontos kérdést kapott Putyin kapcsán

Donald Trump amerikai elnök már a közeljövőben egyeztetést tervez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Donald Trump csütörtök este a Fehér Házban amerikai technológiai cégek vezetőinek rendezett vacsorán arra az újságírói kérdésre, hogy tervez-e beszélni Vlagyimir Putyinnal azután, hogy a nap folyamán egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, igennel válaszolt. Hozzátette, hogy „nagyon jó a párbeszéd” az orosz elnökkel.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy az összes konfliktus közül, amelynek a megoldását elősegítette, ez bizonyul a legnehezebbnek. Ugyanakkor ismét azt a meggyőződését hangoztatta, hogy sikerül a rendezés.

Donald Trump arról is beszélt, hogy a közeljövőben jelentékeny vámot tervez bevezetni a félvezetők importja után azon országok esetében, amelyek vállalatai nem indítanak gyártási beruházást az Egyesült Államokban.

A vacsorán az elnök arról beszélt, hogy a jelen lévő cégeknek is köszönhetően, Amerika vezető szerepet tölt be a világban a technológiai iparágban.

Donald Trump a vacsora nyilvános részén körkérdést intézett a cégvezetőkhöz az Egyesült Államokba tervezett befektetéseiket illetően. Tim Cook, az Apple elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a következő években 600 milliárd dollárt fektet be vállalata az anyaországban, amit „nagyon büszkén tesz meg”. Mark Zuckerberg, a Facebookot is birtokló Meta vezérigazgatója szintén 600 milliárd dolláros összeget említett 2028-ig, Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója pedig 250 milliárd dolláros amerikai beruházást ígért a következő évre.

Az eseményen mások mellett részt vett Bill Gates, a Microsoft alapítója, valamint a mesterséges intelligenciára szakosodott több technológiai vállalat vezetője.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×