Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Hands of a group of three people with LGBT flag bracelets. LGBT pride celebration.
Nyitókép: Ladanifer/Getty Images

Az uniós főtanácsnok védelmébe vette a transzneműeket

Ellentétes az uniós joggal az a tagállami szabályozás, amely megakadályozza a transznemű személyek számára, hogy anyakönyvi adataikat - a nemet, a nevet és a személyi azonosító számot - megváltoztassák, függetlenül attól, hogy részt vettek-e nemváltoztatást célzó sebészeti kezelésben - ismertette álláspontját Jean Richard de la Tour főtanácsnok az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy egy bolgár állampolgárt férfiként jegyeztek be a születési anyakönyvbe, férfi névvel és személyi azonosító számmal. Hormonkezelésen esett át, ma nőként él, de hivatalos okmányai továbbra is férfiként azonosítják, ami mindennapi hátrányokat okoz számára, különösen a munkavállalásban. Kérelmét a bolgár bíróságok elutasították, mert az ottani jogértelmezés nem teszi lehetővé a nemi identitás ilyen elismerését. A bolgár legfelsőbb bíróság ezért kérdést intézett az uniós testülethez.

A főtanácsnok csütörtökön ismertetett indítványában hangsúlyozta: a tagállamok kötelesek a születési anyakönyvi kivonatban bejegyezni a megélt nemi identitást, mivel ennek alapján állítják ki a személyazonosító okmányokat. Ha a bejegyzést megtagadják, az sérti az uniós jog által védett alapvető jogokat, például a szabad mozgás és tartózkodás jogát, valamint a magánélet tiszteletben tartásához való jogot.

Richard de la Tour szerint az anyakönyvi adatok módosítását nem lehet attól függővé tenni, hogy a kérelmező igazolja: sebészeti nemátalakító beavatkozáson esett át. Egy ilyen követelmény sértené a testi sérthetetlenséghez való jogot is.

A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, a bíróság később hozza meg a végső ítéletet az ügyben.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×