Tavaly Európa-szerte 58 sikeres, sikertelen, illetve meghiúsított terrortámadásra került sor. Ezen belül 24-gyel képviseltetik magukat az iszlamista indítatású terrortámadások, illetve kísérletek. Ez – mint Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, az NKE oktatója rámutatott – jelentős növekedés 2023-hoz képest, akkor még csak 14 ilyen támadásról beszélhettünk.

„Ha a nagy trendeket nézzük, két meghatározó elemet tudunk kiemelni. Az egyik, hogy továbbra is dominánsak a magányos elkövetők általi terrortámadások vagy kísérletek az iszlamisták vonatkozásában. A nagy 2015 és 2017 közti terrorhullám idején látott akciókhoz hasonlókat zömében ma megakadályozzák a hatóságok, de ez nem jelenti azt, hogy erre nem történnének kísérletek, illetve nem lenne rá igény sajnos a terrorszervezetek részéről, tehát itt a 24 támadással, illetve kísérlettel szemben majdnem 300 letartóztatás áll” – mutatott rá. Hozzátette: évente több száz terrorista vagy terroristagyanús személyt tartóztatnak le évente, fontos munka tehát a megelőző munka, amely elől legsikeresebben a magányos elkövetők tudnak elbújni.

A másik fontos trend, hogy jelentősen nőtt a fiatalkorúak aránya az elkövetők, illetve a bűncselekményt tervezők között. „A 13-17 éves korosztály az iszlamista indítatású terrortámadásokban majdnem 70 fővel képviseli magát, ez alapvetően új. Látszik, hogy zömében online a radikalizáció, hatékonyan veszik célba a fiatalokat” – hívta fel a figyelmet. Ennek szerinte az állhat a hátterében, hogy sok esetben könnyebb radikalizálni a fiatalokat, mint a már sokkal inkább kialakult személyiséggel, világképpel rendelkező fiatal felnőtt korosztályt.

Marsai Viktor kitért még a magányos elkövetőkre is: belőlük azért van több, mert jobban tudnak menekülni.

„Azt látjuk, hogy minden interakció, amit egy csoportos elkövetés igényel, egy komolyabb szervezés, ott hatványozottan nő annak az esélye, hogy valahol az információk kiszivárognak, valahogy a hatóságoknak ez a homlokterébe kerül, és meg tudják akadályozni a támadást. Magányos elkövetők esetében jelentősen csökken ennek a lehetősége, különösen akkor, ha azt látjuk, hogy nem vagy alig van kapcsolat például az Iszlám Államnak az anyaszervezetével, másokkal” – mondta a migrációkutató.

A magányos elkövetők jellemzően késsel támadnak, illetve járművel hajtanak végre gázolásokat, a lőfegyverrel végrehajtott támadások számát elenyészőnek nevezte a szakértő.

Szólt még az egyes országok érintettségéről is:

• Spanyolország, Németország, Olaszország (60-80 letartóztatott egyenként)
• Görögország (erős szélsőbaloldali, anarchista terrorizmus)
• Ausztria, Litvánia (néhány támadás)
• Magyarország (egy letartóztatás).

A felderítés eredményessége, az elhárítási képesség közben „radikálisan javul” 2017 óta Marsai Viktor szerint.

„Radikálisan csökkent a stratégiai jellegű terrortámadások száma, amikor több ember is életét veszti, a sebesültek száma pedig akár több tucat is, és amelyek képesek jelentősen megrázni azokat a társadalmakat, ahol ezeket elkövették. Bár minden terrortámadás pont eggyel több, mint aminek meg kéne történnie. A halálos áldozatok száma mindenesetre jelentősen csökkent, és a letartóztatások száma is gyakorlatilag a fele annak, ami itt a csúcsidőszakban mérhető volt” – mondta Marsai Viktor.