Infostart.hu
eur:
384.68
usd:
333.85
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Pixabay

Tragikus eset mutatja a háború nagyon hosszú árnyékát

Egy 19 éves fiú életét vesztette a közép-boszniai Doboj közelében, amikor az 1991-1995-ös délszláv háborúból visszamaradt, elaknásított területre lépett, hogy összeterelje állatait - közölte a Dnevni Avaz című boszniai napilap vasárnap.

Sokat dolgozott, szorgalmas volt. Küzdöttünk a betevő falatért" - mondta a lapnak a fiatal férfi édesanyja, hozzátéve: fia kecskékre vigyázott, az állatok betévedtek az elaknásított területre, ő pedig utánuk ment, hogy visszaterelje őket.

A család Hodzici faluban élt, ahonnan a háború alatt kiűzték a bosnyákokat, de sok család úgy döntött, hogy visszatér. Korábban több falusi lakos is életét vesztette vagy súlyosan megsérült akna okozta robbanásban.

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít. Az aknamentesítési központ legfrissebb adatai szerint még valamivel több mint 800 négyzetkilométeres területen körülbelül 170 ezer, máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Az elaknásított területek közelében még mindig 132 ezer ember él. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.

A háború befejezése óta 1781 ember lett aknarobbanás áldozata Boszniában, 624-en közülük meghaltak. Aknamentesítés közben 53 tűzszerész is életét vesztette.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×