Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Tálib harcosok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. Négy nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

A tiltás ellenére ismét afgán menekülteket reptettek Németországba – egyelőre hallgat a kormány

A tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése óta gyökeresen megváltozott Németország és Afganisztán viszonya. Az akkori Scholz-kormány beszüntette az afgán menekültek fogadását, ugyanakkor rendkívüli esetekre egy önkéntes befogadási programot léptetett életbe. Ennek jegyében vált ismertté, hogy Iszlámábádból menekült afgán családok érkeztek Németországba.

Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette korábbi kormány a tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra kerülése nyomán csaknem 50 ezer üldözött személy befogadásra tett ígéretet. Közülük az elmúlt években több mint 30 ezren érkeztek az országba. Olyan emberekről volt szó, akiket a tálib rezsim üldözése fenyegetett, és korábban a Bundeswehr, illetve más ottani német szervek munkáját segítették.

Az eddigi utolsó repülőgép áprilisban landolt Berlin repülőterén. A katari légitársaság gépe azonban nem Kabulból, hanem Iszlámábádból érkezett. Fedélzetén olyan családok voltak, amelyek Afganisztánból menekülve a pakisztáni fővárosig jutottak.

Március elején ugyanakkor a kormányalakításra készülő konzervatívok táborában felzúdulást váltott ki, hogy ezt megelőzően afganisztáni menekülteket szállító repülőgépek landoltak a főváros repülőterén. A két gép Iszlámábádból érkezett Berlinbe, összesen mintegy 300 afgán menekülttel, akik jogerős vízummal rendelkeztek. Vízumukat a pakisztáni német nagykövetség intézte, míg németországi érkezésük után sorsukért a szociáldemokrata vezetésű belügyminisztérium volt felelős. A menekülteket előbb egy közép-németországi táborban helyezték el, majd szétosztották őket a tartományok között.

A német koalíciós megállapodás szerint az önkéntes befogadási programot a konzervatívok nyomására állították le, az akkori bejelentés szerint ideiglenesen. Ennek ellenére vált ismertté, hogy hétfő délután Iszlámábádból újabb gép érkezett Németországba, fedélzetén tíz családdal, csaknem ötven fővel. A gép kora délután landolt Hannoverben, ahonnan az ugyancsak alsó-szászországi friedlandi befogadóközpontba szállítják őket.

Az afganisztáni menekültek délutáni érkezését előzetesen nem jelentették be, és azt sem a konzervatívok, sem a szociáldemokraták egyelőre nem kommentálták.

Eközben Pakisztánban még mindig 2300 ember várja a kimenekítést. Helyzetük ugyanakkor nehéz, mert a pakisztáni kormány megkezdte visszatoloncolásukat Afganisztánba.

A Merz-kormány belügyminisztere, a koalícióban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt belügyminiszter ugyanakkor tabut döntött abban a tekintetben, hogy megkezdődött a Németországban veszélyesnek minősített afgán migránsok Afganisztánba történő visszatoloncolása. Korábban ugyanis mind az előző, mind a májusban hivatalba lépett koalíció azt hangsúlyozta, hogy a diktatórikus rezsim által irányított Szíriába és Afganisztánba nem toloncolnak vissza migránsokat. Az Aszad-rezsim tavaly decemberi bukása után ugyanakkor Damaszkusz lekerült a listáról, Kabult viszont ebben a tekintetben elsősorban a belügyminiszter „forszírozta”.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×