Infostart.hu
eur:
384.68
usd:
333.85
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart a lengyel-fehérorosz határon fekvő Krynkiben 2025. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Artur Reszko

Hatalmas uniós összeget kapnak a lengyelek a SAFE-ből

Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje a SAFE (Security Action for Europe) uniós védelmi hitelprogramnak - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vasárnap, a lengyel-fehérorosz határon Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen rendezett sajtóértekezleten.

A sajtókonferenciát Ozierany Male település közelében, a fehérorosz határon emelt acélkerítés mellett tartották.

Ursula von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió (EU) "komolyan veszi a Keletről érkező fenyegetést". Bejelentette:

az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közvetlenül határos tagállamok többleteszközöket kapnak.

Az EB elnöke felsorolta azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel a védelem és a fegyveripar fejlesztése érdekében mozgósít. Egyebek között elmondta: felgyorsították a SAFE programot, amely 150 milliárd euró értékű beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára. Megerősítette: a programból 19 ország kíván részesülni, és Lengyelország "lesz a legnagyobb kedvezményezettje" - tette hozzá. A SAFE forrásait az uniós országok ipari bázisát erősítő közös beruházásokra lehet felhasználni, de be lehet őket fektetni Ukrajna ipari bázisába is, mivel az EU számára "kulcsfontosságú, hogy Ukrajna erős legyen, az unió szomszédsága erős és védett maradjon".

Donald Tusk kijelentette: az ukrajnai háború legutóbbi hetei "nagyon világosan mutatják", hogy semmilyen, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és "az agresszív Oroszországgal folytatott tapintatos játék nem vezet sikerre", nem garantálja az európai országok biztonságát.

Európának és a NATO-nak ma nagyon keménynek, határozottnak, szolidárisnak kell lennie a gonosz birodalmának újabb változatával szemben - húzta alá Donald Tusk. Elmondta: az EB elnöke lengyelországi útjának célja egyebek mellett erős érveket találni ahhoz, hogy "meggyőzzenek mindenkit Európában" az EU keleti határa védelmének és finanszírozásának szükségességéről. Megerősítette: Lengyelország jövőre 200 milliárd zlotyt (18,6 ezer milliárd forint) szán védelemre. Hangsúlyozta: Varsó "nagyon komoly" részesedésre számít a biztonság megerősítését célzó európai programokból, köztük a SAFE-ből származó forrásokból. "Több tízmilliárd euróra pályázunk, és ezt komplexusok nélkül kimondjuk" - fogalmazott a kormányfő.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter július végén közölte: Lengyelország 45 milliárd euróra szóló pályázatot nyújtott be a SAFE programra.

Ursula von der Leyen pénteken kezdte el mostani körútját, melynek keretében az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos hét államba, köztük Lengyelországba látogat.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×