Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.69
bux:
131127.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

A boszniai szerbek november végén választhatnak új elnököt

November 23-ra írják ki az előre hozott elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban – erről döntött a szövetségi választási bizottság (CIK) többségi szavazattal.

A CIK augusztus elején határozott úgy, hogy megfosztja hivatalától Milorad Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta.

Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Milorad Dodik korábban már kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést.

A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen

a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.

A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

Az EBESZ bosznia-hercegovinai missziója azonnal üdvözölte a választások kiírásáról szóló döntést, és felszólította az összes érintett szereplőt, hogy biztosítsák a teljes választási folyamat békés és rendezett lebonyolítását. A választások megzavarására vagy jogellenes befolyásolására irányuló minden intézkedés jelentős kockázatot jelent az ország stabilitására - figyelmeztettek.

Dodik nem hajlandó elfogadni a felmentéséről szóló döntést,

és továbbra is a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tartja magát. Annak ellenére, hogy ehhez nem volt törvényes joga a CIK határozata alapján, nemrég javaslatot tett az új kormány összetételére vonatkozóan is. Október 25-re pedig népszavazást kezdeményezett a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjénél, amelyen a választók véleményt mondhatnak arról, hogy elfogadják-e Milorad Dodik hivatalától megfosztott államfő eltávolítását, illetve elfogadják-e az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapján létrehozott nemzetközi főképviselői hivatal döntéseit.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×