Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

A boszniai szerbek októberben döntenek Milorad Dodik elnökségéről

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje szombatra virradóra meghozott határozata szerint október 25-én népszavazást tartanak a Bosznia-Hercegovina államszövetséghez tartozó területen egyebek között arról, hogy elfogadják-e Milorad Dodik elnök eltávolítását, illetve a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

A referendum célja, hogy megerősítsék Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság nemrégiben hivatalától megfosztott elnökének a támogatottságát. A parlament péntek éjjel tartott rendkívüli ülést a politikus támogatására.

Bosznia-Hercegovinában a bíróság a múlt héten elutasította Dodik fellebbezését a szövetségi választási bizottság (CIK) határozata ellen, amely megfosztotta őt elnöki mandátumától. A bírósági döntés alapján Dodik már hivatalosan nem tölti be az elnöki tisztséget, és a CIK köteles előrehozott elnökválasztást kiírni.

A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején döntött úgy, hogy megfosztja hivatalától Dodikot.

A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette az elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta. Azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit, sőt, aláírta az ő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.

Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést, de elnöki tisztségét nem hajlandó feladni.

Az október 25-i népszavazáson a boszniai Szerb Köztársaság választóinak több kérdést is feltesznek majd: véleményt mondhatnak arról, hogy elfogadják-e az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapján létrehozott nemzetközi főképviselői hivatal döntéseit, a bosznia-hercegovinai bíróság ítéleteit, illetve a Dodikot az elnöki mandátumától megfosztó választási bizottság határozatát.

Az Európai Unió boszniai delegációja az X-en szombaton közzétett reagálásában aláhúzta: a Dodikkal kapcsolatos bírósági döntés "végleges és kötelező érvényű", azt "tiszteletben kell tartani".

"Sérti a jogállamot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha egy bírósági döntést népszavazásra bocsátanak" - tették hozzá. Julian Reilly, Nagy-Britannia szarajevói nagykövete szintén az X-en hangoztatta, hogy a bíróság döntését tiszteletben kell tartani, az erről tartandó népszavazás "törvényellenes".

Milorad Dodik úgy nyilatkozott: a referendumon rengeteg elutasító szavazatra számít, sőt kilátásba helyezte, hogy tartanak majd egy másik népszavazást is a boszniai szerb entitás függetlenségéről. Ez utóbbin a támogató voksok többségére számít - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×