Infostart.hu
eur:
362.72
usd:
323.2
bux:
147828.73
2026. november 5. csütörtök Imre
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a 60. születésnapját ünneplő Lars Lokke Rasmussen dán külügyminisztert köszönti Koppenhágában 2024. május 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard

Dán miniszterelnök: Benjámin Netanjahu "önmagában probléma"

Kijelentette: az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét arra akarja felhasználni, hogy növelje az Izraelre gyakorolt nyomást.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szombaton úgy vélte, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő "önmagában probléma".

A Jyllands-Posten című dán lapnak adott interjúban, úgy vélte, hogy a Netanjahu vezette kormány "túl messzire megy". A dán szociáldemokrata vezető kifogásolta a Gázai övezetben uralkodó "megdöbbentő katasztrofális humanitárius helyzetet' és az új ciszjordániai telepépítési tervet.

"Egyike vagyunk azon országoknak, amelyek növelni kívánják a nyomást Izraelre, de egyelőre nem kaptuk meg az uniós tagállamok támogatását" - mondta Frederiksen.

A dán kormányfő szerint "politikai nyomást kell gyakorolni, szankciókat kell bevezetni a telepesek, a miniszterek vagy akár egész Izrael ellen". Frederiksen a kereskedelmet, illetve a kutatást érintő büntetőintézkedésekről beszélt.

"Előre semmit sem zárunk ki. Akárcsak Oroszországgal, oly módon alakítjuk ki a szankciókat, hogy oda sújtsunk le, ahol a leghatásosabbak" - tette hozzá a dán miniszterelnök, akinek az országa nem tervezi a palesztin állam elismerését.

Izrael azt követően indított háborút a Hamász és szövetségesei ellen az övezetben, hogy terroristák 2023. október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, ahol mintegy 1200 embert megöltek és 250 embert elhurcoltak, akik közül 49 a mai napig az övezetben van. Izrael szerint közülük 27-en már egészen biztosan nincsenek életben. A palesztin egészségügyi hatóságok szerint a háború kezdete óta több mint 61 ezer ember halt meg az övezetben.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×