Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Pexels.com

Elemző: Ukrajnán kívül egy új együttműködés is kezdődhet Amerika és Oroszország között

Alaszka, az Egyesült Államok és Oroszország közötti történelmi és földrajzi kapocs ad otthont Donald Trump és Vlagyimir Putyin, vagyis az amerikai és az orosz elnök pénteki találkozójának. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az időzítése különös figyelmet kap, mivel az Északi-sarkvidéken zajló erőviszonyok átrendeződése új diplomáciai és gazdasági lehetőségeket, ugyanakkor feszültségeket is hozhat.

Alaszka különleges helyet foglal el Amerika és Oroszország történetében, illetve a két ország nemzetközi kapcsolataiban. Ennek egyik oka, hogy az Egyesült Államok 1867-ben éppen Oroszországtól vásárolta meg e területet, ami találgatásokra ad okot, illetve bizonyos párhuzamot mutat azzal, hogy Donald Trump az elmúlt hónapokban újra napirendre vett egy hasonló lehetőséget: Grönland megvásárlását Dániától – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója.

A találkozó helyszínét illetően Németh Viktória úgy fogalmazott: a térképre tekintve látható, hogy az Egyesült Államok és Oroszország lényegében szomszédos országok, a Bering-szoroson keresztül találkozik a két ország, vagyis Alaszka az a tartomány, amelyen keresztül a két ország összeér, és ami miatt az Egyesült Államok sarkvidéki államnak számít. Emlékeztetett: a Szovjetunió felbomlása előtt Izland fővárosában, Reykjavíkban, illetve az északi sarkvidék kapujának nevezett finnországi Rovaniemiben találkoztak a felek. Utóbbi helyszínen indult el az a kezdeményezés, ami alapján az északi sarkvidéki államoknak a vezetői évről évre összeültek. Ez egy különleges térség abban a tekintetben, hogy mindig alkalmat adott rá, hogy az Egyesült Államok vezetése és az orosz vezetés találkozzon és egyeztetéseket folytasson – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közeledhet-e a Nyugat többi arktikus államának rovására, a kutató azt válaszolta, hogy valami ilyesmi folyamat elindult 2025 februárjában:

némiképp megváltozott Donald Trump szerepe az északi sarkvidéki szövetségesi rendszerben

(Északi-sarkvidéki Tanács), amit Amerika mellett Kanada, Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország alkotnak. Megjegyzendő, hogy bár Oroszország nem része ennek a szorosabb együttműködésnek, teljesen nem kizárható a térség ügyeiből, hiszen az északi sarkvidéki területek csaknem fele hozzá tartozik. Az eddigi felállás most annyiban változott, hogy Egyesült Államok azzal, hogy kijelentette, hogy megvásárolná Grönlandot, bizonyos elhidegülést váltott ki a többi nyugati szövetségesből. Mindeközben az amerikai elnök Oroszország irányába tett bizonyos gesztusokat: ilyen volt például a februári szaúdi találkozó, ahol megegyeztek a kőolaj- és földgázkitermelés ügyében folytatott együttműködés mikéntjéről – magyarázta az Oeconomus munkatársa. Hozzátette: Donald Trump a korábbi elnököknél nagyobb érdeklődést mutat az északi sarkvidék ásványkincsei iránt, illetve az iránt, hogy ezeket hogy lehet kitermelni.

Németh Viktória elmondása alapján vannak olyan elképzelések, amelyek szerint a mostani csúcs, ami az előzetes tervek szerint alapvetően az ukrajnai háborúról szól, egy északi sarkvidéki együttműködés nyitánya is lehet Oroszország és az Egyesült Államok között. Oroszország részéről van egy nyitás a Kínával való kooperációra is éppen az északi sarkvidéki régióban, és lehetséges az, hogy az Egyesült Államok ezt próbálja majd most ellensúlyozni azzal, hogy ő is nyit Oroszország irányába – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×