Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Nyitókép: Pexels.com

Elemző: Ukrajnán kívül egy új együttműködés is kezdődhet Amerika és Oroszország között

Alaszka, az Egyesült Államok és Oroszország közötti történelmi és földrajzi kapocs ad otthont Donald Trump és Vlagyimir Putyin, vagyis az amerikai és az orosz elnök pénteki találkozójának. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az időzítése különös figyelmet kap, mivel az Északi-sarkvidéken zajló erőviszonyok átrendeződése új diplomáciai és gazdasági lehetőségeket, ugyanakkor feszültségeket is hozhat.

Alaszka különleges helyet foglal el Amerika és Oroszország történetében, illetve a két ország nemzetközi kapcsolataiban. Ennek egyik oka, hogy az Egyesült Államok 1867-ben éppen Oroszországtól vásárolta meg e területet, ami találgatásokra ad okot, illetve bizonyos párhuzamot mutat azzal, hogy Donald Trump az elmúlt hónapokban újra napirendre vett egy hasonló lehetőséget: Grönland megvásárlását Dániától – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója.

A találkozó helyszínét illetően Németh Viktória úgy fogalmazott: a térképre tekintve látható, hogy az Egyesült Államok és Oroszország lényegében szomszédos országok, a Bering-szoroson keresztül találkozik a két ország, vagyis Alaszka az a tartomány, amelyen keresztül a két ország összeér, és ami miatt az Egyesült Államok sarkvidéki államnak számít. Emlékeztetett: a Szovjetunió felbomlása előtt Izland fővárosában, Reykjavíkban, illetve az északi sarkvidék kapujának nevezett finnországi Rovaniemiben találkoztak a felek. Utóbbi helyszínen indult el az a kezdeményezés, ami alapján az északi sarkvidéki államoknak a vezetői évről évre összeültek. Ez egy különleges térség abban a tekintetben, hogy mindig alkalmat adott rá, hogy az Egyesült Államok vezetése és az orosz vezetés találkozzon és egyeztetéseket folytasson – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közeledhet-e a Nyugat többi arktikus államának rovására, a kutató azt válaszolta, hogy valami ilyesmi folyamat elindult 2025 februárjában:

némiképp megváltozott Donald Trump szerepe az északi sarkvidéki szövetségesi rendszerben

(Északi-sarkvidéki Tanács), amit Amerika mellett Kanada, Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország alkotnak. Megjegyzendő, hogy bár Oroszország nem része ennek a szorosabb együttműködésnek, teljesen nem kizárható a térség ügyeiből, hiszen az északi sarkvidéki területek csaknem fele hozzá tartozik. Az eddigi felállás most annyiban változott, hogy Egyesült Államok azzal, hogy kijelentette, hogy megvásárolná Grönlandot, bizonyos elhidegülést váltott ki a többi nyugati szövetségesből. Mindeközben az amerikai elnök Oroszország irányába tett bizonyos gesztusokat: ilyen volt például a februári szaúdi találkozó, ahol megegyeztek a kőolaj- és földgázkitermelés ügyében folytatott együttműködés mikéntjéről – magyarázta az Oeconomus munkatársa. Hozzátette: Donald Trump a korábbi elnököknél nagyobb érdeklődést mutat az északi sarkvidék ásványkincsei iránt, illetve az iránt, hogy ezeket hogy lehet kitermelni.

Németh Viktória elmondása alapján vannak olyan elképzelések, amelyek szerint a mostani csúcs, ami az előzetes tervek szerint alapvetően az ukrajnai háborúról szól, egy északi sarkvidéki együttműködés nyitánya is lehet Oroszország és az Egyesült Államok között. Oroszország részéről van egy nyitás a Kínával való kooperációra is éppen az északi sarkvidéki régióban, és lehetséges az, hogy az Egyesült Államok ezt próbálja majd most ellensúlyozni azzal, hogy ő is nyit Oroszország irányába – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

A kevés leesett csapadék miatt idén tovább tetéződött az a hiány, ami az elmúlt években felhalmozódott, a Tiszántúlon emiatt majdnem két métert esett a talajvíz szintje – mondta az InfoRádióban Jakab Gusztáv. Az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének docense szerint az Alföldön durva ökológiai katasztrófa veszélye fenyegeti a kétéltűeket és több növényfajt is. Úgy véli, nagyságrendekkel nagyobb területeket kellene elárasztani vízzel, mielőtt még nagyobb baj lesz.

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×