Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Jair Bolsonaro hivatalban lévő elnök sajtóértekezletet tart az elnök- és parlamenti választások első fordulójának estéjén Brazíliavárosban 2022. október 2-án. A baloldali Lula da Silva volt brazil elnöka voksok 47,99 százalékával győzött, Bolsonaro a szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg. A második fordulót október 30-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Joédson Alves

Házi őrizetbe kerül a volt brazil elnök

Alexandre de Moraes, a brazil legfelsőbb bíróság tagja hétfőn elrendelte Jair Bolsonaro volt elnök házi őrizetét, mert megsértette a bíróság által előírt korlátozásokat.

De Moraes közleménye szerint Bolsonaro, akinek megtiltották a közösségimédia-szereplést, "figyelmen kívül hagyta és megsértette" a bíróság előírásait azzal, hogy videóhíváson keresztül részt vett egy riói tüntetésen.

A bíró szerint a 70 éves volt elnök a bírósági tilalom ellenére is befolyást gyakorolt a közösségi médián keresztül, szövetségeseit felhasználva terjesztett olyan tartalmakat, amelyek "a bíróság elleni támadásra buzdítottak és külföldi beavatkozást szorgalmaztak".

Az O Globo helyi lap szerint Bolsonaro egyik vasárnapi beszédének videóját legidősebb fia, Flávio Bolsonaro szenátor osztotta meg, majd néhány órával később törölte. A volt államfőt júliusban már éjszakai házi őrizetbe helyezték, és elektronikus nyomkövetőt kell viselnie, miközben ügyének tárgyalása a végső szakaszba lépett.

A hétfői ítélet szerint Bolsonaro egyáltalán nem hagyhatja el brazíliai lakhelyét, és ügyvédei kivételével nem fogadhat látogatókat. Megtiltották neki a mobiltelefon használatát is.

Bolsonarót azzal vádolják, hogy "a demokratikus jogrend megdöntésére" törekedett azzal, hogy 2022-es választási veresége után összeesküvést szőtt utódja, Luiz Inácio Lula da Silva kormányának megdöntésére. A politikus minden vádat tagad.

Két és fél éve, 2023. január 8-án, nem sokkal Lula hivatalba lépése után Bolsonaro támogatói megrohamozták a kongresszust, a legfelsőbb bíróságot és az elnöki palotát Brazíliavárosban.

Az amerikai külügyminisztérium elítélte a házi őrizet elrendelését, mondván, Moraes bíró a brazil intézményeket használja az ellenzék elhallgattatására és a demokrácia veszélyeztetésére, és hozzátéve, hogy az Egyesült Államok "mindenkit felelősségre von, aki segít és bűnrészes a szankcionáló magatartásban". Részleteket nem közöltek, bár Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok még magasabb vámokat vethet ki a brazil importtermékekre.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×