Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Hszi Csin-ping kínai elnök beszél a kormányzó Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának harmadik plénumán Pekingben 2024. július 18-án, a négynapos esemény zárónapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Hszie Huan-cse

„Kínaváltozás”? Ez is összehozhatja Kínát és az EU-t

A Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnök a két fél pekingi csúcstalálkozóján, hozzátéve, hogy a közeledés a stabilitás eszköze lenne az egyre bizonytalanabbá váló világban.

A kínai állami televízió által közvetített beszédében Hszi kiemelte, hogy hazája és az EU között nincs semmiféle alapvető érdekellentét. Leszögezte, hogy "az unió előtti nehézségek nem Kínából származnak", valamint előrelátó cselekvést sürgetett és a fontos stratégiai döntések meghozatalát.

"Minél súlyosabb és bonyolultabb a nemzetközi helyzet, Kínának és az EU-nak annál jobban el kell mélyítenie párbeszédét, erősíteni a kölcsönös bizalmat és az együttműködést" - mondta.

A klímaváltozással és a mesterséges intelligenciával összefüggésben Hszi elmondta: hazája kész erősíteni az együttműködést mindkét téren,

azonban bírálta a kínai exportot sújtó uniós korlátozásokat, valamint kifejezte abbéli reményét, hogy az EU "nyitva tartja piacait, tartózkodik a korlátozó gazdasági és kereskedelmi eszközök alkalmazásától, és kedvező üzleti környezetet teremt az Európában befektetni kívánó kínai vállalatok számára".

Nyitó beszédükben az uniós vezetők - Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanácsot vezető António Costa - kiemelték a felek közötti kereskedelem fontosságát, és konkrét előrelépést szorgalmaztak Európa Kínával szembeni hatalmas kereskedelmi hiányának kezelése érdekében. Von der Leyen leszögezte: rendkívül fontos, hogy kiegyensúlyozzák a kétoldalú kapcsolatokat oly módon, hogy azok mindkét fél számára hosszú távú haszonnal járjanak. Mint mondta, Brüsszel és Peking viszonya fordulóponthoz ért. Hangsúlyozta: "az együttműködés mélyülésével az egyenlőtlenségek is nőnek", ezekre pedig "valódi megoldásokat" kell találni.

Costa a maga részéről szintén úgy vélte, kézzelfogható előrelépésekre van szükség a kereskedelmi és gazdasági ügyekben.

Az Európai Tanács elnöke egyúttal arra kérte Kínát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként igyekezzen nyomást gyakorolni Oroszországra Ukrajna elleni agressziójának leállítása érdekében. Utalt egy reménybeli megegyezésre az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdésében.

Az EU és a Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóján megrendezett csúcstalálkozó keretében az uniós vezetők várhatóan asztalhoz ülnek Kína államtanácsának elnökével, Li Csianggal is.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×