Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Oroszország hamar elkezdte „oroszosítani” az elfoglalt területek gyerekeit

A BBC szerint a Yunarmia nevű katonai ifjúsági szervezet és más állami programok révén már óvodás kortól oroszbarát szemléletet igyekszik Moszkva kialakítani az elfoglalt területeken élő gyerekekben. Ennek célja, hogy az orosz nemzeti identitással azonosuljanak. Mindez azonban számos ponton sérti a nemzetközi jogot, emiatt eljárások indultak orosz vezetők ellen.

Az orosz védelmi minisztériumhoz tartozó Yunarmia (Young Army Cadets National Movement; Összoroszországi Katonai Hazafias Társadalmi Mozgalom „Fiatal Hadserege”) jelen van és kampányt folytat Ukrajna megszállt területein, Zaporizzsja és Luhanszk régiókban is – írja a BBC híradása nyomán az Index. Információk szerint a szervezet már nyolcéves kortól felveszi tagjai közé a gyermekeket, és célja, hogy katonai, valamint ideológiai alapképzést nyújtson számukra.

A Yunarmiát mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió szankcionálta az ukrán gyermekek „agymosása” és „militarizálása” miatt. A programjuk célja megerősíteni az orosz identitástudatot az ukrán gyermekekben. A kampányhoz több állami szervezet is csatlakozott, például a „Movement of the First Ones” és a „Warrior”, amik katonai és sportképzést nyújtanak, illetve hazafias nevelést folytatnak. Az oktatás is része a kampánynak, az iskolákban orosz nyelven tanítanak, orosz tantervek alapján.

A jelentések szerint az egyik tankönyv például azt írja, hogy Ukrajna egy „nyugati kreálmány”, amit Oroszország elleni bosszúként hoztak létre, és az emberi civilizáció a pusztulás szélére sodródott volna, ha Moszkva „2022-ben nem lép közbe”.

Az iskolai életbe orosz katonák is belefolynak. Az úgynevezett „bátorsági órákon” háborús élményeket mesélnek, miközben az ukrán hadsereget fegyelmezetlen, „náci hordaként” festik le. Pavel Tropkin, az Egységes Oroszország párt herszoni tisztviselője szerint ezek az alkalmak segítik, hogy a gyerekek „megértsék a célokat”.

Fidail Bikbulatov, a Yunarmia délkelet-ukrajnai egységének vezetője szerint „a gyerekeknek olyan alapvető ismereteket adnak, amelyek hasznosak lehetnek számukra, ha úgy döntenek, hogy bevonulnak a hadseregbe”.

Egy az Egyesült Államokban élő, donyecki iskolába járt fiatal beszámolója szerint viszont nem volt választásuk, kényszerítették őket a rendezvényeken való részvételre. Úgy fogalmazott: „nem mondhatott nemet, részt kellett vennie, ha le akart érettségizni”. Azt is hozzátette, hogy minden tanóra az orosz himnusz meghallgatásával kezdődött.

A Kreml kampánya azonban nem áll meg az indoktrinációnál. A brit kormány szerint mintegy 6000 gyermeket helyeztek el „átnevelő táborokban” Oroszországban, míg az ukrán hatóságok több mint 19 ezer gyermek jogellenes deportálását tartják számon. Az oroszok szerint ezek önkéntes programok, azonban a nemzetközi jog tiltja az ilyen típusú áthelyezéseket.

A negyedik genfi egyezmény értelmében a megszálló nem toborozhat gyermekeket, nem alkalmazhat propagandát a lakosság militarizálására.

2023-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a gyermekek jogellenes deportálása miatt, de az orosz kormány elutasítja a vádakat.

A megszállt területeken továbbra is él a törekvés, ami nem csak az ukrán föld feletti ellenőrzést, hanem az ott élő fiatalok gondolkodásának formálását is célozza – már az óvodától kezdve. A BBC szerint például lövészárok-gyertyákat és takarókat készítenek óvodások az orosz katonáknak, egy óvodában több mint hetven gyermek állt sorba egy Z alakban formált zászlóval, ami az orosz invázió jelképévé vált. Más jelentések orosz zászló előtt táncoló kislányokról szólnak, miközben az „Én orosz vagyok” című dal szólt, majd együtt kiáltották: „Én orosz vagyok!”.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×