Friedrich Merz német kancellár határozottan elutasította az Európai Bizottság új, 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatát, amely a 2028 utáni időszakra szólna.

Merz korábban többször hangsúlyozta, hogy Németországot Európa vezető hatalmaként kívánja pozícionálni, de egyelőre leginkább az EU ambícióinak visszafogásával próbálja ezt elérni.

Az elutasítás egy nappal azután érkezett, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök Brüsszelben nyilvánosságra hozta a javaslatot, amely a jelenlegi, 2021–2027-es időszakra érvényes 1200 milliárd eurós keretet emelné meg jelentősen – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

A kancellár kifogásai elsősorban a német vállalatokat érintő tervezett új adókat célozták, amelyek szerinte szembemennek a nemrég bejelentett németországi társasági adócsökkentési tervekkel. Merz azt is világossá tette: nincs jogalap arra, hogy az EU önállóan vezessen be vállalati adókat, hiszen az ilyen lépésekhez egyhangú tagállami jóváhagyásra lenne szükség.

„Kizárt, hogy Németország ilyen megközelítést támogasson” – mondta Londonban, ahol éppen Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyalt egy új, átfogó brit–német kétoldalú megállapodásról.

Merz elutasító álláspontja nem meglepő, de a közlemény megfogalmazása szokatlanul éles volt, még német mércével is.

A nyilatkozat szerint „az EU-költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz saját nemzeti költségvetésének konszolidálására.”

Németország jelenleg az uniós költségvetés legnagyobb befizetője, és a tervezet szerint az új kiadások közel egynegyedét állná - hangsúlyozta a kancellár. Egy korábbi berlini állásfoglalás már előre jelezte: a német kormány nem támogatja sem a keret növelését, sem a világjárvány idején bevezetett közös EU-s hitelfelvétel folytatását.

A brüsszeli tervezet nemcsak Merztől váltott ki ellenállást

Több más, hagyományosan „fukar” tagállam – köztük Hollandia, Svédország és Dánia – is túlzónak tartja a 2000 milliárd eurós összeg mértékét, és kifogásolta a javasolt új forráselosztási mechanizmust is. Különösen nagy visszhangot keltett az a terv, hogy eltörölnék az úgynevezett „visszatérítési kedvezményeket” (rebate), amelyeket eddig azon országok kaptak, amelyek az átlagnál nagyobb mértékben járulnak hozzá a közös kasszához.

Ezek eltörlése különösen érzékenyen érintené Németországot, Hollandiát és Svédországot.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök kommunikációs stílusa sem javított a helyzeten.

A Bloomberg értesülései szerint több biztos is elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a végső költségvetési számokat csak az utolsó pillanatban ismerhették meg. Bár a Bizottság szóvivője tagadta, hogy a tagállamokat kihagyták volna az egyeztetési folyamatból, elismerték, hogy a végleges összeg nem került időben megosztásra. Mindez tovább élezte az amúgy is feszült brüsszeli–berlini viszonyt.

Merz már korábban is többször nekiment a Bizottságnak. Kifogásolta az EU–USA kereskedelmi megállapodás lassú tárgyalási ütemét, és bírálta a Mercosur-egyezmény ratifikációjának elhúzódását is. Donald Trump amerikai elnökkel folytatott múlt heti telefonbeszélgetésében Merz állítólag azt mondta:

Németország hajlandó lenne egyes ágazatok számára aszimmetrikus vámmegállapodást is elfogadni, ha ezzel gyorsabban köthetnének megállapodást az Egyesült Államokkal.