Infostart.hu
eur:
386.04
usd:
330.71
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
Alexander Dobrindt német belügyminiszter a német nemzetbiztonságért felelős Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal 2024-es jelentését ismertető berlini sajtóértekezleten 2025. június 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Az afganisztáni tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta másodszor toloncoltak ki afgán migránsokat Németországból. A 81 bűnelkövető gépe péntek reggel startolt Lipcséből. Ezzel szinte egy időben a házigazda Alexander Dobrindt meghívására a szomszédos országokkal menekültpolitikai egyeztetés kezdődött a Zugspitzén.

A katari légitársaság gépének fedélzetén 81 afgán állampolgárt irányítottak vissza hazájába. Alexander Dobrindt belügyminiszter a közszolgálati médiumoknak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy „súlyos és legsúlyosabb” bűncselekményeket elkövető afgán migránsokról van szó.

A miniszter a Merz-kormány május eleji hivatalba lépése óta a kancellárral, Friedrich Merzcel együtt fő szószólója a menekültpolitika szigorításának, ennek keretében pedig az illegális migránsok kitoloncolásának. A korábbi Scholz-kormány az elmúlt évben ugyancsak a kitoloncolás mellett volt, de ragaszkodott ahhoz, hogy a visszafogadás biztonságos legyen, ezért Afganisztán és az Aszad-rezsim bukásáig Szíria nem lehetett célpont. Damaszkusszal a visszatoloncolásokról már megkezdődött a párbeszéd, a tálibokkal viszont nincs semmifajta kontaktus.

Alexander Dobrindt azonban ezen is változtatni akar. A tálibokkal ezért párbeszédet sürget, nem zárva ki a diplomáciai, illetve konzuli kapcsolatokat sem. Bár konkrét lépések nem történtek – legalábbis a nyilvánosság előtt –, a katari gép reggel felszállt. Nem tudni, hogy a kitoloncolásról közvetlenül a tálibokkal, vagy közvetítőn keresztül zajlottak-e a tárgyalások. A miniszternek elsősorban a német ellenzéki pártok azt rótták fel, hogy Afganisztánban olyan terrorista rezsim van hatalmon, amellyel a német kormány nem kezdeményezhet tárgyalásokat.

A kitoloncoltak túlnyomó többségét egyes tartományokban – így Baden-Württembergben és Bajorországban – korábban többéves börtönbüntetésre ítélték egyebek között emberölés, testi sértés, valamint kábítószer- vagy szexuális bűncselekmények miatt. A német belügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a jövőben a mostanihoz hasonlóan további deportálások várhatók. Alexander Dobrindt eltökélt abban, hogy a végrehajtsa az afgánok visszatoloncolását.

Három év megszakítás után 2024 augusztusában ugyancsak katari közreműködéssel már felszállt egy deportáló járat 28 afgán férfival a fedélzetén. Azt nem tudni, hogy mi lett a sorsuk. A kabuli német nagykövetség 2021 áprilisa óta zárva tart.

Mindenesetre Dobrindt eltökéltségét jelzi az is, hogy a miniszter péntekre egyeztetésre hívta meg több uniós kollégáját a szomszédos országokból. A helyszín nem akármilyen, a találkozót ugyanis az ország legmagasabb hegycsúcsán, 3000 méteres Zugspitzén rendezik. Várható egy közös nyilatkozat elfogadása, amelyben a külső határok vélelméről és a harmadik országokba történő kitoloncolásról lesz szó. Dobrindt értesülések szerint többek között arra törekszik, hogy jelentősen bővítsék az EU határvédelmi ügynökségét, a Frontexet.

A miniszter a találkozó előtt ismét hangsúlyozta, hogy fel kívánja vetni az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásokat. Egy interjúban azt ugyanakkor elismerte, hogy ez a törekvés aligha kap támogatást a szomszédok többségétől. Ezért olyan harmadik országokra van szükség, amelyek hajlandók befogadni azokat a migránsokat, akiket nem lehet visszaküldeni hazájukba – tette hozzá

Egyfajta kiindulási elvként fogalmazta meg, hogy őket származási országuk szomszédos régióiban helyezzék el, ahol az adott népességcsoportok tagjai többnyire már megtalálhatók.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×