Infostart.hu
eur:
360.85
usd:
317.46
bux:
144071.23
2026. július 28. kedd Szabolcs
Alexander Dobrindt német belügyminiszter a német nemzetbiztonságért felelős Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal 2024-es jelentését ismertető berlini sajtóértekezleten 2025. június 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Az afganisztáni tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta másodszor toloncoltak ki afgán migránsokat Németországból. A 81 bűnelkövető gépe péntek reggel startolt Lipcséből. Ezzel szinte egy időben a házigazda Alexander Dobrindt meghívására a szomszédos országokkal menekültpolitikai egyeztetés kezdődött a Zugspitzén.

A katari légitársaság gépének fedélzetén 81 afgán állampolgárt irányítottak vissza hazájába. Alexander Dobrindt belügyminiszter a közszolgálati médiumoknak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy „súlyos és legsúlyosabb” bűncselekményeket elkövető afgán migránsokról van szó.

A miniszter a Merz-kormány május eleji hivatalba lépése óta a kancellárral, Friedrich Merzcel együtt fő szószólója a menekültpolitika szigorításának, ennek keretében pedig az illegális migránsok kitoloncolásának. A korábbi Scholz-kormány az elmúlt évben ugyancsak a kitoloncolás mellett volt, de ragaszkodott ahhoz, hogy a visszafogadás biztonságos legyen, ezért Afganisztán és az Aszad-rezsim bukásáig Szíria nem lehetett célpont. Damaszkusszal a visszatoloncolásokról már megkezdődött a párbeszéd, a tálibokkal viszont nincs semmifajta kontaktus.

Alexander Dobrindt azonban ezen is változtatni akar. A tálibokkal ezért párbeszédet sürget, nem zárva ki a diplomáciai, illetve konzuli kapcsolatokat sem. Bár konkrét lépések nem történtek – legalábbis a nyilvánosság előtt –, a katari gép reggel felszállt. Nem tudni, hogy a kitoloncolásról közvetlenül a tálibokkal, vagy közvetítőn keresztül zajlottak-e a tárgyalások. A miniszternek elsősorban a német ellenzéki pártok azt rótták fel, hogy Afganisztánban olyan terrorista rezsim van hatalmon, amellyel a német kormány nem kezdeményezhet tárgyalásokat.

A kitoloncoltak túlnyomó többségét egyes tartományokban – így Baden-Württembergben és Bajorországban – korábban többéves börtönbüntetésre ítélték egyebek között emberölés, testi sértés, valamint kábítószer- vagy szexuális bűncselekmények miatt. A német belügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a jövőben a mostanihoz hasonlóan további deportálások várhatók. Alexander Dobrindt eltökélt abban, hogy a végrehajtsa az afgánok visszatoloncolását.

Három év megszakítás után 2024 augusztusában ugyancsak katari közreműködéssel már felszállt egy deportáló járat 28 afgán férfival a fedélzetén. Azt nem tudni, hogy mi lett a sorsuk. A kabuli német nagykövetség 2021 áprilisa óta zárva tart.

Mindenesetre Dobrindt eltökéltségét jelzi az is, hogy a miniszter péntekre egyeztetésre hívta meg több uniós kollégáját a szomszédos országokból. A helyszín nem akármilyen, a találkozót ugyanis az ország legmagasabb hegycsúcsán, 3000 méteres Zugspitzén rendezik. Várható egy közös nyilatkozat elfogadása, amelyben a külső határok vélelméről és a harmadik országokba történő kitoloncolásról lesz szó. Dobrindt értesülések szerint többek között arra törekszik, hogy jelentősen bővítsék az EU határvédelmi ügynökségét, a Frontexet.

A miniszter a találkozó előtt ismét hangsúlyozta, hogy fel kívánja vetni az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásokat. Egy interjúban azt ugyanakkor elismerte, hogy ez a törekvés aligha kap támogatást a szomszédok többségétől. Ezért olyan harmadik országokra van szükség, amelyek hajlandók befogadni azokat a migránsokat, akiket nem lehet visszaküldeni hazájukba – tette hozzá

Egyfajta kiindulási elvként fogalmazta meg, hogy őket származási országuk szomszédos régióiban helyezzék el, ahol az adott népességcsoportok tagjai többnyire már megtalálhatók.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Újabb ország szállna be a háborúba, újra mozgósíthat Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Újabb ország szállna be a háborúba, újra mozgósíthat Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Orosz katonai elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy Észak-Korea után Irán is katonákat küld Oroszország oldalán Ukrajnába, hivatalosan Kijev kereskedelmi hajókra mért csapásai miatt. Az orosz tisztségviselők váltig állítják, hogy nem lesz újabb mozgósítási hullám, éppen úgy, ahogy a legutóbbi ilyen lépés előtt is tették. Nyugati elemzők úgy vélik, az újabb sorozásra a szeptember 20-i választások után kerülhet sor. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×