Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Tulip Interfaces Kft. új beruházásának bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2025. július 17-én. Az amerikai tulajdonosi hátterű gyártástechnológiai vállalat 2,3 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektjét az állam körülbelül 500 millió forinttal támogatja, így segítve 26 magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Ismét berendelték Ukrajna nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba

Ukrajna magyarországi nagykövetét ismét berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, ezúttal a palágykomoróci templom felgyújtásának ügyében, amelynek helyreállításához még ma átutalja a kormány a szükséges összeget - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter arról tájékoztatott a magyar-üzbég gazdasági vegyes bizottság ülését követően, hogy a felgyújtott palágykomoróci görög katolikus templom falára magyarellenes feliratokat fújtak fel az elkövetők.

"Ez elfogadhatatlan és felháborító, megdöbbentő és kiábrándító, hogy egy, állítólag az Európai Unióba igyekvő országban ilyen durva támadások mehetnek végbe egy nemzeti közösséggel szemben" - húzta alá.

Majd kiemelte, hogy ezen magyarellenes támadások tíz évvel ezelőtt törvények formájában kezdődtek, akkor kezdték szisztematikusan elvenni a közösség nyelvhasználati jogait.

"Tíz éve, hogy szisztematikusan, törvényekkel elkezdték visszaszorítani a magyar anyanyelvhez való hozzáférés lehetőségét tíz éve, hogy szisztematikusan elkezdték elvenni a magyaroktól az anyanyelven való tanulás lehetőségét, így kezdődtek ezek a támadások" - sorolta.

"Az ukrán állam felelős mindezért. Tíz éve kérjük, hogy fejezzék be. Tíz éve minden létező nemzetközi fórumon jelezzük, hogy a kárpátaljai magyarokat súlyos támadások érik. Kezdődött ez a törvényekkel, folytatódott kényszersorozással, fizikai bántalmazással, templomgyújtogatással" - mondta el a miniszter.

Illetve elítélte, hogy az európai politikai vezetők félrefordítják a fejüket, nem hajlandók tudomást venni arról, hogy Ukrajnában, amelyet gyorsítósávon be akarnának nyomni az Európai Unióba, "durva, nyílt, fizikai megfélemlítéssel ötvözött támadások zajlanak a magyar nemzeti közösséggel szemben".

"Költői kérdés az, hogy hol vannak ilyenkor az NGO-k, hol vannak az emberi jogi aktivisták, hol vannak a Soros-szervezetek, s hol vannak azok, akik nagyítóval nézegetik az összes magyar törvénymódosítást? Ilyenkor miért van csöndben Brüsszel?" - tette fel a kérdést.

Végül pedig tudatta, hogy utasítást adott arra, hogy még a nap folyamán utalják át az érintett egyházközségnek a helyreállításhoz szükséges összeget.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×