Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Unsplash.com

Párizs lett Moszkva legfőbb ellensége - közölte a francia vezérkari főnök

Thierry Burkhard szerint Oroszország Ukrajna támogatása miatt tekinti legfőbb európai ellenségének Franciaországot.

"Ezt (Vlagyimir) Putyin mondta" - hangsúlyozta a tábornok egyik nagyon ritkán tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, amelynek témája a Franciaországot érő fenyegetések voltak. "Ez nem jelenti azt, hogy (az orosz elnok) nem foglalkozik más országokkal" - tette hozzá.

A vezérkari főnök elismerte, hogy Franciaországot - amely az elrettentő ereje által védett atomhatalom - nem fenyegeti "közvetlen és súlyos támadás az ország területén", de szerinte Oroszországnak "sok más lehetősége" van hibrid akciókon keresztül, beleértve a dezinformációt, a kibertámadásokat vagy a kémtevékenységet.

Oroszország "kellemetlenkedő hatalomként minden fenyegetést használ",

legyen szó tengeralatti infrastruktúrák szabotálásáról, franciaországi vagy afrikai dezinformációs kampányokról, kémtevékenységekről, vagy akár az űrben végrehajtott "orosz műholdas manőverekről, amelyekkel vagy akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk" - mondta a vezérkari főnök.

A tengeri területekkel kapcsolatban Thierry Burkhard utalt az "orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi részébe, majd néha leereszkednek a Földközi-tengerre, nyilvánvalóan olyan területek megfigyelésére törekedve, amelyek fontosak számunkra, de a britek számára is" - jelezte a vezérkari főnök, miután Nagy-Britannia Ukrajna másik nagy támogatója, és Moszkva egyik fő célpontja.

"A levegőben gyakoriak a súrlódások és az interakciók" az orosz repülőgépekkel - hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve a Fekete-tengert, "Szíria felett", a Földközi-tengert, és "időnként elég messze az Atlanti-óceán északi részét".

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×