Gönczi Róbert egy uniós felmérésre hivatkozott, amely szerint 2024-ben az európai polgárok már csak 71 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, szemben az egy évvel korábbi 76 százalékkal, és a háború eleji 88 százalékkal. Ugyanakkor egy 2023 eleji felmérés szerint az ukrán menekültek csaknem 40 százaléka talált már állást Európában, amely mutatja az integráció részleges sikerét.

„Ez kifejezetten magas, különösképpen ha más, háború elől menekülőkkel hasonlítjuk össze. Szíriai vagy afganisztáni bevándorlókhoz képest ez az arány kifejezetten magas” – mondta a szakértő. Ez az integrálódás annyit jelent, hogy az ukránok közül ennyien találtak már munkát 2023-ban. Ez a szám azóta nyilván emelkedett, de azóta nem készült újabb jelentés ezzel kapcsolatban.

„Az ukrán menekültek elképesztően magas arányban tartózkodnak az Európai Unió területén. Példátlan méretű menekülthullámról van szó, amihez hasonló a második világháború óta nem volt az európai kontinensen. 2024 végén 5,2 millió ukrajnai menekült tartózkodott az Európai Unióban, jellemzően nők és gyermekek” – hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet munkatársa. Ezt az EU átmeneti védelmi irányelvnek nevezett speciális alapelve tette lehetővé. Nekik nem kell menekültkérelem ahhoz, hogy a kollektív védelmi jogok, így például a lakhatás, munkavállalás, oktatás vagy egészségügy, megillessék őket. A szakértő szerint ennek ellenére egyre több ukrán menekült szeretne inkább a befogadó ország állampolgár lenni, és így integrálódni abba a társadalomba.

Az Európai Unió meghosszabbította 2027 márciusáig az átmeneti védelmi irányelvet, és biztosítja az ukránoknak a speciális jogköröket. A hosszú távú cél azonban az, hogy ez az irányelv megszüntethető legyen: vagy sikerüljön integrálni a menekülteket a társadalmakba, vagy térjenek vissza Ukrajnába. Viszont az utóbbira egyelőre nem nyílt még lehetőség.

„Sajnos ezzel párhuzamosan kezd kifáradni az európai társadalmak szolidaritása is, az emberek lelkesedése lankad, a támogatás aránya pedig évről évre csökken” – tette hozzá Gönczi Róbert. Példaként azt említette, hogy míg 2022-ben, a háború kitörésének évében 88 százalékos volt az uniós állampolgárok támogatása az ukránok irányába, ez 2023-ra 76 százalékra, majd 2024-re 71 százalékra esett vissza.

Ez az arány a fő befogadó országokban még ennél is alacsonyabb: Lengyelországban például 60 százalék körüli. Ennek egyrészt az európai gazdasági válság, a lakhatási gondok és az infláció az oka. Másrészt az orosz dezinformáció, ami folyamatosan hergel az ukránok ellen és Ukrajna ellen. A Migrációkutató Intézet elemzője szerint ennek az eredménye az, hogy a lakosság egyre kisebb arányban támogatja az ukrán menekülteket. Bár más bevándorló csoportokhoz képest még így is az ukránok támogatása továbbra is kiemelten magas az Európai Unió tagállamaiban.