Infostart.hu
eur:
380.73
usd:
323.05
bux:
130323.94
2026. február 3. kedd Balázs
Rendőrök és tiltakozók az Aleksandar Vucic szerb elnök távozását és előrehozott választásokat követelő tüntetésen Belgrádban 2025. július 4-én, amikor a szerbiai városok teljes lezárására szólították az embereket a nyolc hónapja rendszeresen tiltakozó szerbiai egyetemisták. Szerbiában 2027-ben esedékes a következő parlamenti és elnökválasztás. Vucic közölte, hogy nem tervezi előrehozott választások kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Ez Európai Tanács figyelmeztette Szerbiát

A gumibotok, a könnygáz, sokkológránátok és a szerb rendőrség által a tüntetőkkel szemben más eszközökkel alkalmazott erőszak alkalmazása "nem feltétlenül felel meg" a nemzetközi emberi jogi jogszabályokban foglalt szükségességi és arányossági követelményeknek - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa.

"A gyülekezési szabadság és a szólásszabadság az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kulcsfontosságú emberi jogok, és Szerbia kötelessége szavatolni ezeket" - fogalmazott közleményében Michael O’Flaherty. A békés tüntetések jogszerű eszközök a civil társadalom számára az elégedetlenség kifejezésére, beleértve a politikai helyzettel kapcsolatos elégedetlenséget is - hívta fel a figyelmet.

Az emberi jogi biztos különösen aggasztónak nevezte a gyermekek előállításáról érkezett híreket, valamint a bűncselekményekkel vádoltak, illetve a sérülések miatt kórházba szállított diákok számát. O’Flaherty aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a tüntető diákokat terroristáknak és huligánoknak bélyegzik, valamint azzal vádolják őket, hogy "színes forradalmat" kísérelnek meg kirobbantani. Ennek a nagyrészt békés, diákok által vezetett mozgalomnak az ilyen félreértelmezését mindenáron el kell kerülni - jelentette ki.

Az emberi jogi biztos elfogadhatatlannak nevezte, hogy négy olyan embernek, akiket tavaly januárban két diáknak okozott súlyos testi sértés miatt bíróság elé állítottak, most kegyelmet adtak.

"Felszólítom a hatóságokat, hogy vizsgáljanak ki minden erőszakos cselekményt, beleértve a bűnüldöző szervek által elkövetetteket is, és biztosítsák, hogy az ilyen cselekmények ne maradjanak büntetlenül. A közrendet mindig a demokratikus rendfenntartás keretében kell biztosítani, ahol az emberi jogok védelme áll a középpontban" - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

A szerbiai tiltakozások közel nyolc hónapja tartanak. Azt követően kezdődtek el, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki pályaudvar előtetője, tizenhat ember halálát okozva. A tiltakozást egyetemi hallgatók vezetik, akik a múlt héten közölték, amennyiben nem teljesülnek követeléseik, a polgári engedetlenség minden eszközével élni fognak annak érdekében, hogy megóvják "a szabad és törvényes demokratikus rendszerhez való alapvető jogukat". Múlt szombaton több tízezren vonultak utcára Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök távozását és előrehozott választásokat követelve.

Szerbiában a tervek szerint 2027-ben tartanak parlamenti és elnökválasztást. Aleksandar Vucic közölte, nem tervezi előrehozott választások kiírását.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Iránról: csak légicsapásokkal nem lehet megdönteni a rezsimet, és a felkelők sem elég erősek hozzá

Kaiser Ferenc Iránról: csak légicsapásokkal nem lehet megdönteni a rezsimet, és a felkelők sem elég erősek hozzá

Az Egyesült Államok adott esetben komoly légicsapás-sorozatot tudna mérni Iránra, de nagy állományú szárazföldi csapatok nélkül lehetetlen megdönteni a helyi rezsimet – mondta az InfoRádióban a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra is kitért, hogy a térségbeli országok többsége nem is támogatja az amerikai beavatkozást, a felkelők pedig saját erőből nem képesek eltávolítani az iráni vezetést.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
Hatalmas ostromra készül Ukrajna, a legváratlanabb helyről kapott csúnya pofont Oroszország - Háborús híreink kedden

Hatalmas ostromra készül Ukrajna, a legváratlanabb helyről kapott csúnya pofont Oroszország - Háborús híreink kedden

Az orosz fegyveres erők párhuzamosan indítottak támadást északon, Szumi megyében, illetve délen, Zaporizzsja város irányában. Ezzel párhuzamosan a térségből korábban visszavont orosz nehézbombázók is közelebb húzódtak az ukrán határhoz. Donald Trump bejelentette, hogy rábírta Indiát, ne vásároljon több orosz kőolajat. Moszkva továbbra sem hajlandó engedni a Donbasz teljes átadására vonatkozó követeléseiből, de újonnan azzal is előálltak, hogy közvetlen béketárgyalásra Zelenszkij és Putyin között kizárólag Moszkvában van lehetőség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×