Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Buddhista szerzetesek voksolnak a dél-koreai elnökválasztást megelőző szavazáson egy szöuli szavazóhelyiségben 2025. május 29-én. Dél-Koreában június 3-án tartanak előrehozott elnökválasztást, amelyet azt követően írtak ki, hogy alkotmányos eljárással leváltották posztjáról Jun Szogjol államfőt, aki a bírósági ítélet szerint 2024 decemberében törvényellenesen vezetett be szükségállapotot.
Nyitókép: MTI/EPA/YNA

Elfogyott a dél-koreaiak türelme, megindult a roham

Dél-Koreában már csütörtökön megkezdődött a szavazás az előre hozott elnökválasztás jövő keddi napja előtt, amely várhatóan véget vet a politikai válságnak, amelyet a korábbi államfő, Jun Szogjol menesztése váltott ki, miután decemberben sikertelen kísérletet tett a hadiállapot bevezetésére.

Bár június 3. a hivatalos szavazás napja, akik korábban szeretnék leadni voksukat, már csütörtökön és pénteken is megtehetik. Egy 2013-ban bevezetett intézkedés teszi lehetővé, hogy azok is szavazhassanak, akik nem tudnak aznap elmenni a szavazóhelyiségekbe.

A szavazás helyi idő szerint hat órakor kezdődött, és 12 órán át tart, majd pénteken folytatódik.

A Nemzeti Választási Bizottság adatai szerint 9 órakor a részvételi arány 3,55 százalékos volt, ami

az ázsiai ország választásainak történetében az eddigi legmagasabb.

A felmérések szerint a voksolás favoritja 49 százalékos támogatottsággal a 61 éves I Dzsemjong, a balközép Demokrata Párt politikusa, volt ügyvéd. A második helyen a jobboldali Népi Hatalom Párt (PPP) volt munkaügyi minisztere, Kim Munszu áll 35 százalékkal.

A választások azért váltak szükségessé, mert az alkotmánybíróság április 4-én megfosztotta hivatalától a konzervatív Jun Szogjol elnököt, miután 2024 decemberében megpróbálta bevezetni a hadiállapotot.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fed-et

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fed-et

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×