Az Európai Bizottság és a lengyel kormány migrációs álláspontja gyakran nem találkozik. 2015 és 2023 között a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság részéről a Beata Szydlo-, majd a Mateusz Morawiecki-kormány is elutasította a kvótákat, a migráció ügyében a hatásköröket a nemzeti érdekszférán belül szerette volna tartani, a határvédelemre fókuszált, elutasította az EU migrációs reformjait. Ezt azzal büntette az Európai Bizottság, hogy napi bírságot szabott ki Lengyelországra, és a Covid helyreállítási alapból járó forrás egy részét is felfüggesztette.

A Donald Tusk-féle Polgári Koalíció azzal kampányolt, hogy sokkal kedélyesebb viszonyt tervez kialakítani az Európai Bizottsággal. Bár a választáson a Jog és Igazságosság vitte el a legtöbb szavazatot, nem tudott kormányt alakítani, ezután jött létre a Donald Tusk-féle Polgári Koalíció együttműködése a Lengyelország 2050 párttal, a Lengyel Néppárttal és a baloldali Levicával (Új Baloldal).

„Azt látjuk, hogy hasonló politikát érvényesítenek a migráció kérdéskörében, mint elődjük. A menedékkérelmeket nemrég ideiglenesen felfüggesztették, ez válasz a fehérorosz határon kialakult válságra. Határvédelmi programot indítottak Keleti Pajzs néven Fehéroroszország és Kalinyingrád határai mentén, valamint elutasították a migrációs és menekültügyi paktumot. Ezt az Európai Bizottság ismételten büntette, így jogi lépéseket tett és pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba. Ezek a kormánydöntések azonban belső feszültséget is okoztak, ugyanis a Donald Tusk-féle Polgári Platform és a Lengyel Néppárt sokkal kritikusabban áll a migráció kérdésköréhez, mint a Lengyelország 2050 vagy a Levica" – mondta az InfoRádióban Gönczi Róbert.

A fehérorosz határ megerősítése Lengyelország számára különösen fontos. Az ott zajló folyamat neve szaknyelven „a migráció instrumentalizálása”, ami a Migrációkutató Intézet elemzője szerint leegyszerűsítve azt jelenti, hogy Feréroroszország politikai nyomásgyakorló eszközként szervezi a migrációt Lengyelországgal szemben, migránsokat kényszerít át a határán. Elmondása szerint ez bevett politikai, hibrid hadviselésbeli módszer, aminek oka, hogy Lengyelország NATO- és EU-tag, és kritikusan lép fel Oroszországgal és a vele államuniós szerződésben lévő Fehéroroszországgal szemben. Ez a válság 2021 óta tart – tehát korábban kezdődött, mint az ukrajnai háború eszkalációja –, és folyamatos migrációs nyomást helyez a lengyel–fehérorosz határra. A helyzetet a lengyelek olyan reakciókkal próbálják meg kezelni, mint a határkerítés építése vagy a hadsereg kivezénylése a határvédelem érdekében.

Lengyelországban változás jöhet az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban is. Az elnökválasztás első fordulója után két jelölt maradt versenyben: június 1-jén a Donald Tusk által támogatott Rafal Trzaskowski (a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje) és a Jog és Igazságosság által támogatott, ellenzéki Karol Nawrocki száll ringbe az államelnöki pozícióért. Gönczi Róbert felidézte: az első forduló szoros, mindössze két százalékos különbséggel zárult, és mind a két jelölt azt hangsúlyozta, hogy az ukrán menekültekkel kapcsolatos bevándorlási politika szigorítása fontos és megfontolandó.

Trzaskowski visszafogottabb hangot ütött meg ebben Nawrockinál, és inkább a szabályozásra, a támogatások csökkentésére koncentrálna, míg Nawrocki már olyasmiket is említett, hogy ideje lenne az ukrán munkavállalóknak hazatérniük Ukrajnába, hogy segítsék az ország újjáépítését – összegzett a Migrációkutató Intézet elemzője.