Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

Brexit - Itt az első találkozás a szakítás óta

Hivatalos csúcsértekezletet tartanak hétfőn Londonban a brit kormány és az Európai Unió vezetői. Ez az első ilyen jellegű kétoldalú találkozó a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése (brexit) óta.

Keir Starmer brit miniszterelnök a legjelentősebb diplomáciai események helyszínéül szolgáló londoni Lancaster House-ban fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, António Costát, az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács vezetőjét, valamint számos más uniós tisztviselőt.

A találkozó fő napirendi pontjairól a két fél tárgyalóküldöttségei még hétfő hajnalban is folytatták az egyeztetéseket, a tervek szerint a tárgyalások elsődleges témakörei között lesz a kétoldalú védelmi és stratégiai együttműködés, a halászati jogok szabályozása, a kétoldalú kereskedelem előtti akadályok lebontása, továbbá az egyik legnagyobb figyelmet keltő témaként a brit és az uniós fiatalok mozgási, letelepedési és munkavállalási szabadságjogának újbóli viszonos megteremtése.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság ugyanakkor több ízben jelezte, hogy az érdemi közeledés egyik kulcsfontosságú elemének tartaná a 18-30 év közötti uniós és brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtését.

A munkáspárti brit kormány korábban ezt elvetette, de az utóbbi hetek hivatalos brit nyilatkozatai alapján London bizonyos korlátozásokkal immár hajlandó fontolóra venni a kezdeményezést.

Nick Thomas-Symonds miniszteri rangú brit EU-főtárgyaló a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette, hogy Nagy-Britannia nem honosítja meg újból a megkötések nélküli mozgás általános szabadságjogát az Európai Unióval.

A brit tárgyalóküldöttség vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a brit és az uniós állampolgárságú fiatalok kölcsönös mozgási szabadságának ügyében "intelligens, ellenőrzött" megoldásról folynak az egyeztetések az EU-val.

A legfrissebb felmérések szerint a kezdeményezés rendkívüli népszerű a brit választók körében.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a The Times című konzervatív brit napilap számára elvégzett vizsgálatában kimutatta, hogy a britek több mint 70 százaléka pártolja, és mindössze 17 százaléka ellenzi a fiatalok kölcsönös mozgási szabadságának újbóli megteremtését Nagy-Britannia és az EU között.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×