Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.48
bux:
143608.79
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Wikipédia/A. Kniesel

Száz év után most dőlt el, ki kapja egy egykori német uralkodó dinasztia kincseit

Lezárult Németországban az egykori német uralkodó dinasztia, a Hohenzollern család vagyona körül csaknem száz éve húzódó tulajdonjogi vita, a szóban forgó több ezer műtárgy továbbra is berlini és brandenburgi múzeumokban lesz kiállítva – jelentette be Wolfram Weimer kulturális államtitkár.

A Hohenzollernek leszármazottai megállapodásra jutottak a szövetségi kormánnyal, illetve Berlin és Brandenburg tartományokkal, és ezzel véget vetettek a Poroszország, illetve egész Németország történelme és művészete szempontjából kulcsfontosságú műtárgyak sorsát hosszú ideje övező bizonytalanságnak - mondta Weimer hétfőn Berlinben.

A weimari köztársaság kikiáltásával és II. Vilmos császár lemondásával a monarchia megszűnt létezni 1918-ban, és a Hohenzollern család vagyonát elkobozták.

Bár 1926-ban a család és az akkori porosz állam szerződést írt alá a vagyontárgyak tulajdonjogának rendezéséről, a viták és a visszakövetelési igények még évtizedekig fennmaradtak.

A szövetségi kormány és a két érintett tartomány, Brandenburg és Berlin 2014-ben kezdett tárgyalást a családdal az egykori NDK területén fekvő családi ingatlanok és egyéb vagyontárgyak visszaszolgáltatásáról és kártérítésről. Az ország 1990-es újraegyesítése után kialakított szabályozás alapján visszajár az NDK idején államosított vagyon, de kizárható a kárpótlásból, akinek felmenői jelentős szerepet vállaltak a náci vagy a kommunista diktatúrában. Brandenburg tartomány erre hivatkozva megtagadta a Hohenzollern-vagyon visszaszolgáltatását, mire a család pert indított. Georg Friedrich, Poroszország hercege (Georg Friedrich Prinz von Preußen), az egykori német uralkodó dinasztia rangidős tagja igényt tartott több ezer - hosszú ideje már múzeumokban kiállított - műtárgy visszaszerzésére. Az évekig tartó egyeztetések eredményeként 2023 márciusában Georg Friedrich bejelentette, hogy a Hohenzollern család eláll vagyonvisszaszerzési törekvéseitől, és visszavonja a több földbirtokra, villára, a Cecilienhof kastélyra és mintegy négyezer műtárgyra bejelentett igényét.

A Tagesspiegel című német lap szerint

a mostani végleges megállapodás összesen mintegy 27 ezer műtárgyat ölel fel.

Köztük van I. Joachim brandenburgi választófejedelem portréja, idősebb Lucas Cranach német festő műve is a XVI. századból. A tárgyak a rendezés értelmében a jelenlegi helyükön - a porosz kastélyok és kertek alapítványánál (SPSG), a berlin-brandenburgi kulturális örökséget kezelő német állami alapítványnál (SPK) és a berlini német történeti múzeumban (DHM) - maradnak.

A Hohenzollern család a baden-württembergi Hechingen környékéről származik, és a 11. század óta ismert. Nevüket ősi székhelyükről, a Hechingen közelében álló Hohenzollern-kastélyról kapták. A család tagjai között voltak német választófejedelmek és porosz, német és román királyok és császárok. Utolsó uralkodó tagja II. Vilmos német császár és porosz király volt, akit az első világháború után, 1918-ban fosztottak meg trónjától.

(A nyitóképen a Hohenzollern-kastély Délnyugat-Németországban, Baden-Württemberg tartományban, Hechingen és Bisingen között.)

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×