„A véletlen kancellárjának” nevezte az interjút készítő újságíró Christian Stockert, utalva hatalomra kerülésének előzményeire, de a kancellár már kezdésként leszögezte, hogy Ausztria 1955-ben vállalt, az alkotmányban is rögzített örökös semlegessége megingathatatlan, noha – mint az Euroactiv utalt rá – egyre „robusztusabbak” az Oroszországgal szembeni szolidaritást célzó követelések. Mint ahogy ahogy azok a Bécset érő bírálatok is, amelyek szerint az ország mindenekelőtt az európai uniós partnerek „biztonsági beruházásaira” támaszkodik – tette hozzá a portál.

Az Euroactiv újságírója úgy értékelte, hogy a jelenlegi kancellár korábban három évtizedet töltött a helyi politikában, és mind a külügyek, mind a katonai ügyek területén kevés tapasztalattal rendelkezik. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy Ausztria fenntartja azt a „jól bevált” biztonságpolitikai megközelítést, amelynek alapján a lehető legkevesebbet költi védelmi célokra, ugyanakkor igyekszik beágyazni országát a Nyugat katonai architektúrájába.

A portál szerint erősödik az aggodalom amiatt is, hogy a semlegesség a történelem különösen veszélyes időszakában teszi kiszolgáltatottá a országot, különös tekintettel arra, hogy Ausztria rendkívül keveset költ védelemre. Emlékeztetett arra, hogy ugyanezek az aggodalmak Svédországot és Finnországot a semlegesség feladására és a NATO-hoz történő csatlakozásra késztették. Ausztria a múlt évben a bruttó hazai termék, a GDP mintegy egy százalékát irányozta elő védelmi célokra. és most is az európai ranglista legalján áll a szintén semleges Írországgal és Máltával együtt, ugyanakkor Ausztria jóval sebezhetőbb a romló európai biztonsági helyzet miatt.

Minderre válaszolva a kancellár hangsúlyozta, hogy kormánya teljes mértékben tudatában van a biztonsági fenyegetéseknek. Utalt arra, hogy Ausztria kötelezettséget vállalt a védelmi kiadások felemelésére a GDP két százalékának erejéig, igaz, csak 2032-re a költségvetési nehézségeket miatt.

„Olyan időkben, amikor igyekszünk egy sor kiadást csökkenteni, illetve megmenteni, a védelmi ráfordítások megduplázása már így is ambiciózus cél”

– fogalmazott Christian Stocker.

Az Euroactiv emlékeztetett arra, hogy az új osztrák koalíciós kormány erre az évre hatmilliárd eurós megtakarítást ígért, hogy elkerülje az Európai Unió túlzottdeficit-eljárását. Mindez kevés teret enged a beruházások pénzügyi fedezetének biztosításához.

A kancellár hangsúlyozta, hogy Ausztria két nehéz év előtt áll, reméli ugyanakkor, hogy országa a bürokrácia csökkentésével és a befektetési feltételek biztosításával visszatérhet a növekedéshez, de erre az időre életbe kívánja léptetni az EU úgynevezett menekülési záradékát, amely mentességet biztosít a védelmi kiadásokra vonatkozó európai pénzügyi szabályozások alól. Erről jelenleg folynak a tárgyalások – tette hozzá.

Magyarországhoz hasonlóan a Ausztria is szeretné aktiválni az unió menekülési záradékát, amely 1,5 százalékos hiányig mentességet biztosítana a védelmi kiadásokra hivatkozva az európai költségvetési szabályok alól. Stocker elmondása szerint mindenképpen használni szeretnék, de kérdés lehet, hogy mit engednek elszámolni védelmi kiadásként.

Stocker emellett egyike azon kevés európai vezetőknek, akik ellenzik a fegyverkezés finanszírozására felvevendő közös európai hitelt, de kitartóan azt kommunikálja, hogy Ausztria megbízható nyugati partner a védelemben is, és ennek mentén, nem a NATO, hanem az EU segítségnyújtási záradékára hivatkozva úgy számol, hogy Franciaország atomtöltetei az ő országának is védelmet biztosítanának. „Erre azonban csakis az unió keretein belül kerülhet sor” – utalt rá a kancellár, ismételten elutasítva országa esetleges NATO-csatlakozását.

Emmanual Macron francia elnök az USA megbízható szövetségi státusza miatt persze tett jelzéseket arra, hogy kiterjesztené a nukleáris védőernyőt, de ezzel együtt annak fenntartási költségeit is megosztani, amiből várhatóan Ausztriának is ki kéne vennie a részét.

Az interjú végén a kancellár hangsúlyozta azt a szándékát is, hogy az ukrajnai béketárgyalások helyszíne Bécs legyen. „Az osztrák főváros továbbra is megfelelő helyszín ahhoz, hogy a jövőben nemzetközi kérésekről folytatandó tárgyalások házigazdája legyen. Ez az ukrajnai háborúval kapcsolatban is lehetséges megoldást jelenthetne” – tette hozzá.