Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Hívők népesítik be a vatikáni Szent Péter teret 2025. május 8-án, miután az új pápa megválasztását jelző fehér színű füst felszállt a Sixtus-kápolna kéményéből a konklávé harmadik szavazása után. A pápaválasztásra jogosult bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnában az előző napon kezdték meg konklávéjukat, amelyen zárt ajtók mögött választották meg az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódját.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Konklávék a 20. századtól

2025. május 8-án, a konklávé második napján a bíborosok Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. A 20. századi pápaválasztó bíborosi gyűlések (konklávék) közül egy sem tartott tovább öt napnál. XII. Piusz megválasztása tartott a legrövidebb ideig 1939 márciusában. Ebben az időszakban tízből hétszer olasz bíborost választottak meg római katolikus egyházfőnek. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának háttere:

1903. július 31-augusztus 4.: Giuseppe Sartót (X. Piusz, 1954-től Szent X. Piusz) a hetedik szavazási fordulóban választották meg a negyedik napon. A konklávén 62 bíboros volt jelen a 64-ből.

1914. augusztus 31.-szeptember 3.: Giacomo della Chiesa (XV. Benedek) a tizedik szavazási fordulóban kapta meg a szükséges többséget a harmadik napon. A 65 pápaválasztó bíborosból három észak-amerikai - a bostoni, a baltimore-i és a québeci - csak a szavazás után ért oda Rómába.

1922. február 2-6.: Achille Rattit (XI. Piusz) az ötödik napon, a 14 szavazási forduló után választották meg. A 60 bíborosból 53 volt jelen. Három észak-amerikai méltóság - a bostoni, a philadelphiai és a québeci - ezúttal sem ért oda időben.

1939. március 1-2.: Eugenio Pacellit (XII. Piusz) már a második nap megválasztották, mindössze három szavazási fordulóra volt szükség. A pápaválasztáson mind a 62 bíboros jelen volt.

1958. október 25-28.: Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. János, 2014-től Szent XXIII. János) a negyedik napon, a 11. szavazási forduló után lett pápa. Az 53 bíborosból 51 volt jelen. A két távolmaradó a magyar Mindszenty József és Alojzije Stepinac zágrábi érsek volt. Előbbi az 1956-os forradalom után a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket, utóbbi házi őrizetben volt, mert Jugoszlávia megalakulása után a horvát usztasa rezsimmel való együttműködés címén háborús bűnösnek nyilvánították.

1963. június 19-21.: Battista Montinit (VI. Pál, 2018-tól Szent VI. Pál) a hatodik szavazási fordulóban, a harmadik napon választották meg. A 88 bíborosból 80 volt jelen a konklávén. Mindszenty József ekkor is még a budapesti amerikai nagykövetségen volt.

1978. augusztus 25-26.: Albino Luciani (I. János Pál, 2022-től Boldog I. János Pál) megválasztásához mindössze két nap, négy szavazási forduló kellett. A 114 bíborosból 111 volt jelen a világ 49 országából, hárman betegség miatt maradtak távol. Tizenöt bíboros már az új szabály, a 80 éves korhatár miatt nem vehetett részt a konklávén.

1978. október 14-16.: A lengyel Karol Wojtylát (II. János Pál, 2014-től Szent II. János Pál) a harmadik napon választották meg, a nyolcadik szavazási fordulóban. Több mint 450 év után ő volt az első nem olasz pápa. A konklávén 111 bíboros vett részt.

2005. április 18-19.: A német Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) már a második napon, négy szavazás után megszerezte a szükséges többséget. A pápaválasztáson 115 bíboros volt jelen a világ 52 országából.

2013. március 12-13.: Az argentin Jorge Mario Bergogliót (Ferenc pápa) a második napon, az ötödik választási fordulóban választották meg. A konklávén 115 bíboros vett részt. Ferenc pápa a sorban a 266., egyben első latin-amerikai és első jezsuita pápa volt.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×