Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Joe Biden amerikai elnök a Gázai övezetet uraló, palesztin iszlamista Hamász szervezet által fogva tartott túszok első csoportjának szabadon engedéséről beszél a Massachusetts állambeli Nantucketben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Hamász között.
Nyitókép: MTI/AP/Stephanie Scarbrough

Joe Biden már kevésbé félti a demokráciát Donald Trumptól

Joe Biden volt amerikai elnök szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megért, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés.

Biden a BBC brit közszolgálati rádiónak adott, szerdán műsorra tűzött interjúban kijelentette: nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump jelenlegi amerikai elnök közvetlen hivatali elődje igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump ukrajnai rendezési stratégiája – amely a háború befejezésének érdekében területi engedményekre próbálja rábírni Ukrajnát Oroszország javára – az „appeasement” modernkori megfelelőjének tekinthető-e.

A appeasement kifejezéssel a történetírás a második háborút közvetlenül megelőző időszak brit miniszterelnöke, Neville Chamberlain nevéhez kötődő politikát tartja nyilván. Ennek a politikának a központi eleme a kiegyezés volt Adolf Hitler náci diktátorral, abban a reményben, hogy a Hitlernek felajánlott területi engedmények fejében elkerülhető a háború.

Biden a szerdai BBC-interjúban úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, és ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz államfő „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik olyan jelentős kiterjedésű terület elvételét, amely nem az övé, akkor annyival majd megelégszik. Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos egyes NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

Joe Biden elítélően szólt arról, hogy Trump az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné Kanadát, újból amerikai fennhatóság alá venné a Panama-csatornát és területi igényt jelentett be Grönlandra.

Biden szerint az Egyesült Államok „nem ez”, az Egyesült Államok a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Hozzátette: aggasztja az a lehetőség, hogy az európai országok elveszítik Amerikába, az amerikai vezető szerepbe vetett bizalmukat. Szerinte az európai vezetők máris felteszik azt a kérdést, hogy lehet-e még bízni az Egyesült Államokban.

Arra a felvetésre, hogy sokak véleménye szerint Amerika az ő elnöksége alatt sem nyújtott elégséges katonai támogatást Ukrajnának, Joe Biden azt mondta: az ő elnöki időszaka alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden úgy fogalmazott: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×