Ukrajna és az Egyesült Államok több hónapos tárgyalássorozat, diplomáciai feszültségekkel is terhelt egyeztetések után végül aláírta az ukrajnai ásványi kincsekről, nyersanyagokról és befektetésekről szóló megállapodást.

Ami a lényeget illeti, a természeti erőforrások kiaknázásában az amerikai vállalatok, befektetések előnyt fognak élvezni Ukrajnában, illetve amikor majd egyszer beköszönt a béke, akkor utána a helyreállítási munkálatokban is az amerikaiaknak lehetőségeket biztosítanak az ukránok - vélekedett az InfoRádió megkeresésére Rajnai Gergely (Méltányosság Politikaelemző központ).

Ennek kapcsán korábban Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a korábbi "dollárosítható" segélyek már mind beleszámítanak a befektetésbe, ez a mostani megállapodás szövegében viszont tiszta: nem így van, tehát a korábbi segély az segély, nem valamifajta befektetés. A jövőben viszont már egyértelműen befektetésnek is minősül a segítség a mostani megállapodás szerint. Ha tehát katonai támogatás érkezik Amerikából, azért az ásványkincsek kiaknázási lehetősége "jár".

Hogy ez mennyire egyenlő felek megállapodása így, arról Rajnai Gergely azt mondta, ezt az ukrán fél szeretné hangsúlyozni, a szerződés szövege ráadásul bár nem konkrétan oroszellenes, de a Trump-kormányzat korábbi kijelentéseivel, nyelvezetével, hangsúlyaival szembemegy. Ami nem új, hogy Trump már korábban hangsúlyozta, hogy "jó dealt" kell kötni Zelenszkijjel, csak hát volt az a bizonyos kínos "kiülés" a Fehér Házban, amikor hiába hangsúlyozta az amerikai elnök, hogy "minden ütőkártya az ő kezében van". Ebben a változást annak felismerése okozta az elemző szerint, hogy Ukrajna gazdasági potenciáljából felad, cserébe a védelemért, a gazdasági és a diplomáciai segítségért.

Nincs benne viszont a szövegben, hogy az Egyesült Államok szavatolja Ukrajna határait, területi integritását, mindössze az orosz invázió elítélése és Ukrajna támogatása, ám azzal, hogy - mint Rajnai Gergely vázolta - amerikai cégek ukrán területekre települnek, implicit módon a terület védelmében is segíthet az Egyesült Államok; "tiszta garancia az, ami nincs" - mutatott rá.

Washington közben számolhat azzal, hogy valamilyen megállapodás Vlagyimir Putyinnal is köttetik majd, de ehhez "kisebb ukrán területi feladásokra" lehet szükség, ami "nem látszik körvonalazódni", akkor sem, ha Amerika erre játszik.

És az oroszok?

És ha már oroszok: ebben a helyzetben Rajnai Gergely szerint "nem elégedettek", ráadásul most derül ki, hogy "nem annyira elkötelezettek a béke irányába", és csalódott lehet Moszkva, hogy nem sikerült a törekvéseit megértetni a Trump-kormányzattal, amely most "egy másik alapon" Ukrajna mellett állt ki, amivel messzebbre kerül az orosz befolyásszerzés álma Ukrajna területén.

A béke az alapján sincs közel, hogy Washington jelezte: a külügy nem fogja körberepkedni a világot azért, hogy közvetítsen Ukrajna és Oroszország között, miközben konkrét javaslatok sincsenek az asztalon, ráadásul ami Kínában történik, az most fontosabb is lehet Amerikában. A közvetítésből azért valószínűleg nem fog kiszállni az USA Rajnai Gergely szerint, bár spekulálni nem könnyű, "gyorsan fordul 180 fokot az amerikai külügy egy-egy ügyben", ez a vámok esetében is jól látszott.

A Trump körüli hangok sem biztos, hogy egységesek abban, hogy mekkora konfliktus vállalható fel Oroszországgal, Marco Rubio külügyminiszter is egy keményebb álláspontot képvisel, de ez is értelmezendő "kínai kontextusban" is; vannak, akik szerint inkább kéne Kínával foglalkozni.

"Lehet, hogy holnap egészen mást fogunk hallani, vagy holnapután, (...) a Trump-kormányzat ennél jóval kiszámíthatatlanabb" - foglalta össze Rajnai Gergely.