Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A felkelés győzelmét ünneplő emberek az új nemzeti zászlóval a pénteki ima után a damaszkuszi Ommajád téren 2024. december 13-án, öt nappal az után, hogy a felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmát.MTI/AP/Leo Correa
Nyitókép: Leo Correa

Szankciókat oldott fel a brit kormány

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések feloldásáról - mindenekelőtt zárolt vagyoneszközök felszabadításáról - szóló döntés 24 különböző szerveződésre és intézményre vonatkozik.

A tárca ezek közül a szíriai jegybankot és a szír nemzeti légitársaságot (Syrian Arab Airlines) nevezte meg, de az ismertetés szerint az érintett szervezetek között szíriai energiaipari vállalatok is vannak.

A minisztérium hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tavaly elűzött egykori szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimjének korábbi tagjaival, valamint a captagon néven ismert, "a szegények kokainjának" is nevezett, elsősorban Szíriában gyártott amfetamin terjesztőivel szemben elrendelt szankciók továbbra is érvényben maradnak.

A minisztériumi tájékoztatás szerint a brit kormány az átmeneti szíriai kormányzati rendszert

"továbbra is cselekedetei, és nem kijelentései alapján ítéli meg".

Az Aszad hatalmát megdöntő Levantei Felszabadítási Mozgalom (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) parancsnoka, Ahmed as-Saráa a The Times című konzervatív brit napilapnak adott, nemrégiben közölt interjúban felszólította a nemzetközi közösséget az Aszad-rezsim idején Szíriára kirótt összes szankció feloldására, és arra is, hogy az általa vezetett lázadócsoportot vegyék le a terrorszervezetek listájáról.

A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaidával.

A HTS 2016-ban megszakította kapcsolatait a terrorhálózattal, de London egyelőre nem tűzte napirendre a lázadócsoport levételét a terrorszervezetként nyilvántartott szerveződések listájáról.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×