Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Calin Georgescu, a romániai elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző független jelölt izvorani házában 2024. december 4-én, négy nappal az elnökválasztás második fordulója előtt.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Strasbourg véglegesen elutasította Calin Georgescu keresetét

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

A bíróság emlékeztetett, hogy Calin Georgescu beadványa a 2024-es elnökválasztás Románia alkotmánybírósága általi megsemmisítésére vonatkozik. Georgescu kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság "megalapozatlan vádak alapján" a teljes elnökválasztási folyamatot megsemmisítette, ami véleménye szerint jogellenes és aránytalan volt.

Az emberi jogi bíróságnak az ügyben eljáró háromtagú bírói testülete határozatában egyhangúlag elfogadhatatlannak és megalapozatlannak minősítette Georgescu panaszát. A döntés végleges - tájékoztattak. A tavalyi romániai államfőválasztás első fordulójából győztesként kikerülő Calin Georgescu 2024. december 16-án benyújtott keresetében azt is kérte, hogy

az európai bíróság rendeljen el ideiglenes intézkedéseket ügyében: függessze fel a román alkotmánybíráságnak a választások érvénytelenítéséről szóló határozatát

és rendelje el a választások folytatását a második forduló kiírásával. Az EJEB héttagú bírói testülete január végén egyöntetűen hozott döntésében elutasította, hogy ideiglenes végzést hozzon az ügyben.

A csütörtöki határozat indoklása megállapította: Georgescu semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá azon állítását, hogy a romániai elnökválasztást "politikai beavatkozás" befolyásolta. Az EJEB szerint ebben az esetben Románia államként nem vonható felelősségre a választás szabadságával, a tisztességes eljárással, a véleménynyilvánítási, illetve gyülekezési szabadsággal, vagy a fellebbezés lehetőségével kapcsolatos előírások esetleges megsértéséért.

A romániai elnökválasztás 2024. november 24-én megtartott első fordulója eredményének érvénytelenítéséről és a teljes elnökválasztás újrakezdéséről az alkotmánybíróság határozott december 6-án. A testület azt követően döntött így, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: Georgescu bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát, és Románia "állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált".

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×