Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Calin Georgescu, a romániai elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző független jelölt izvorani házában 2024. december 4-én, négy nappal az elnökválasztás második fordulója előtt.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Strasbourg véglegesen elutasította Calin Georgescu keresetét

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

A bíróság emlékeztetett, hogy Calin Georgescu beadványa a 2024-es elnökválasztás Románia alkotmánybírósága általi megsemmisítésére vonatkozik. Georgescu kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság "megalapozatlan vádak alapján" a teljes elnökválasztási folyamatot megsemmisítette, ami véleménye szerint jogellenes és aránytalan volt.

Az emberi jogi bíróságnak az ügyben eljáró háromtagú bírói testülete határozatában egyhangúlag elfogadhatatlannak és megalapozatlannak minősítette Georgescu panaszát. A döntés végleges - tájékoztattak. A tavalyi romániai államfőválasztás első fordulójából győztesként kikerülő Calin Georgescu 2024. december 16-án benyújtott keresetében azt is kérte, hogy

az európai bíróság rendeljen el ideiglenes intézkedéseket ügyében: függessze fel a román alkotmánybíráságnak a választások érvénytelenítéséről szóló határozatát

és rendelje el a választások folytatását a második forduló kiírásával. Az EJEB héttagú bírói testülete január végén egyöntetűen hozott döntésében elutasította, hogy ideiglenes végzést hozzon az ügyben.

A csütörtöki határozat indoklása megállapította: Georgescu semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá azon állítását, hogy a romániai elnökválasztást "politikai beavatkozás" befolyásolta. Az EJEB szerint ebben az esetben Románia államként nem vonható felelősségre a választás szabadságával, a tisztességes eljárással, a véleménynyilvánítási, illetve gyülekezési szabadsággal, vagy a fellebbezés lehetőségével kapcsolatos előírások esetleges megsértéséért.

A romániai elnökválasztás 2024. november 24-én megtartott első fordulója eredményének érvénytelenítéséről és a teljes elnökválasztás újrakezdéséről az alkotmánybíróság határozott december 6-án. A testület azt követően döntött így, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: Georgescu bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát, és Románia "állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált".

Címlapról ajánljuk
Őzgázolás: most indul a „szezon”, szinte minden felelősség a sofőröké – részletek

Őzgázolás: most indul a „szezon”, szinte minden felelősség a sofőröké – részletek

Eljött az őzek párzási időszakának kezdete, a szokásosnál is fokozottabban érdemes figyelni az autósoknak az utakon, nem csupán éjszaka, hanem napközben is óvatosan kell közlekedni – mondta az InfoRádióban Földvári Attila, a Magyar Vadászkamara szóvivője. A vadgázolás – a személyi sérülések mellett – komoly anyagi kárral is járhat, ami ráadásul az esetek döntő többségében a sofőrt terheli Kovács Kázmér biztosítási szakjogász, a Magyar Autóklub ügyvédje szerint.
Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a Pwc friss jelentése került terítékre, amely arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia kettéosztja a globális munkaerőpiacot. Oltyán Gábor, a Pwc Magyarország vezető adattudományi szakértője és tech szenior menedzsere bontja ki a részleteket, mégpedig azt, hogy mi kell ahhoz, hogy a munkavállalók és a vállalatok a változás nyertesei közé kerüljenek, illetve mekkora hatékonyságnövekedéssel és bérprémiummal kecsegtet az AI-readiness megvalósítása. Az adás első részében azzal foglalkoztunk, hogy májusban új történelmi csúcsra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának összege, amely az év végére várhatóan még tovább nőhet. Miért fontos mindez, hogyan függ össze a folyamat az euró várható bevezetésével és tényleg kell-e ekkora tartalék? A témáról a Portfolio elemzőjét, Beke Károlyt kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×