Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a vízből a dél-olaszországi Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint száz fős - Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező - csoportot szállító hajó balesetet szenvedett.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita

Különgéppel érkezett 155 menekült Németországba – óriási a felháborodás

Két nappal a vasárnapi választások után értetlenséget és felháborodást váltott ki Németországban az a hír, hogy az ideglenesen még hivatalban lévő kormány befogadott 155 "különösen kiszolgáltatott" afgán állampolgárt. Mindez annak fényében történt, hogy a menekültek befogadása, illetve az illegális migránsok kitoloncolása a sorozatos merényletek nyomán első számú kampánytémává vált.

Elemzők szerint a menekültválság volt az első számú oka a választások első számú győztese, a többiek által szélsőjobboldalinak tartott és emiatt kiközösített AfD párt lett, a tényleges győztes viszont a kitoloncolások szigorítását zászlajára tűző konzervatív CDU/CSU lett. A nagy vesztes pedig az eddigi légerősebb kormánypárt, az Olaf Scholz kancellár vezette szociáldemokrata párt, amelyet a szavazók a menekültválság és az elmúlt hónapok sorozatos merényletei fő felelőseként büntettek. Ez volt a fő magyarázata annak, hogy potenciális koalíciós partnerként az SPD is a menekültválság kezelésének szigorítását ígérte.

Ilyen előzmények után szinte derült égből villámcsapásként érkezett az a hír, hogy 155, hivatalosan "különösen kiszolgáltatottnak" minősített afgán menekültet fogadott be Németország, a különgépük kedd este landolt Berlinben.

Élesen bírálta az afgán migránsok rendkívüli befogadását a CDU Bundestag-frakcióvezetője, Thorsten Frei, aki szerint

sürgősen deportálni kellene a Németországban tartózkodó afgán menekülteket, nem pedig befogadni őket.

Hasonlóan foglalt állás több kereszténydemokrata tartományi miniszterelnök is, Szászország kereszténydemokrata belügyminisztere pedig rendkívüli arcátlanságnak minősítette, hogy a kormány közvetlenül a választások után élt a korábbi programmal.

Több szociáldemokrata politikus ugyanakkor kiállt az afgánok charterjáratainak újraindítása mellett. Egyaránt az hangoztatták, hogy a most érkezett afgánok közül többen korábban Afganisztánban az akkori ott állomásozó Bundeswehr egységeket segítették.

A keddi landolásról elsőként a Die Welt számolt be, és közölte, hogy a gép Iszlámábádból szállt fel, és ezt követően landolt Berlinben.

Mióta a radikális iszlamista tálibok 2021 augusztusában átvették a hatalmat Afganisztánban, a német program lehetővé tette a kiszolgáltatott helyzetben lévők, illetve a Nyugat-barát kabuli vezetés megbuktatásáig a német hatóságoknak, illetve szervezeteknek dolgozó afgánok befogadását. A német külügyminisztérium szerint azóta több mint 35 ezer afgán érkezett Németországba. Mintegy háromezren ugyanakkor a különösen kiszolgáltatott emberek felvételét szolgáló program keretében kaptak ígéretet arra, hogy befogadják őket. Utóbbiak esetében olyan személyekről van szó, akik célpontjai lehetnek az afganisztáni tálib vezetésnek.

A program által előirányzott háromezerből eddig mintegy ezren érkeztek meg eddig Németországba.

Elemzők szerint a friss események nyomán ismét napirendre kerül a program azonnali hatályon kívül helyezése, ami immár a várható kisebbik koalíciós partner, az SPD zámára sem tartható.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×