Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője (b) és Christian Lindner, a Szabaddemokrata Párt, az FDP elnöke, volt pénzügyminiszter a törvényhozás berlini üléstermében, mielőtt a parlament bizalmi szavazást tart a kormányról 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Öt nappal a választások előtt még borulhat a papírforma Németországban

A vasárnapi németországi előre hozott választáson a konzervatív CDU/CSU győzelmét egybehangzóan mutatják az utolsó küzvélemény-kutatások, de még nem tudni, hogy a lehetséges koalíciós partnerek hogyan szerepelnek, és még az is kérdéses, hogy mely országos pártoknak nem jut hely a Bundestagban. A meglepetés nem kizárt.

Az Allensbach Intézet legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 38 százaléka még nem döntötte el, hogy melyik pártra adja le voksát. Elemzők szerint ez az arány, ha nem is rendkívüli, de különösen magas, és közvetve jelzi, hogy a kampány utolsó napjaiban is nagy a tét.

A bizonytalanság a kisebb pártokat érintheti. Ami a nagyokat illeti, a Forsa Intézet szerint a CDU/CSU-val, valamint az AfD-vel az élen nincs miért aggódniuk. A konzervatívok stabil 30 százalékkal állnak az élen, a radikális jobboldali párt pedig a tartós 20 százalékból nem enged, mint ahogy a szociáldemokrata SPD sem a 16-ból, iletve a Zöldek Pártja a 13-ból.

Ezzel szemben meglepetést okozhatnak azok a kis pártok, amelyek számára a közelmúlt felmérései a parlamenti búcsút vetítették előre. Ezek közé tartozott a korábbi kormánypárt, a Christian Lindner volt pénzügyminiszter vezette liberális FDP, valamint az egykori kommunista utódpártból lett Baloldal Pártja, a Die Linke. Ez utóbbit a múlt év elején létrejött új radikális baloldali párt, az alapító nevét viselő Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) váltotta fel.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban nem csak a bizonytalan szavazók száma magas, de azoké is, akik a vasárnapi szavazás előtt "lovat" váltottak. Erre utal, hogy jelentősen erősödik az egykori NDK-s múlttal rendelkező hagyományos baloldal, amely immár 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Továbbá hosszú idő óta először a szabad demokrata FDP is túllépett a parlamenti bejutást jelentő 5 százalékos küszöbön. A "nagy vesztes" pedig a múlt évi keletnémet tartományi választásokon még jól szereplő BSW, amely az adatok szerint mindössze 4 százalékra számíthat.

A Bundestagba nemcsak úgy lehet bejutni, hogy egy párt eléri az 5 százalékos küszöböt, hanem úgy is, hogy megnyer három választókörzetet. Bár a mandátumokat a Bundestagban a pártok összesített országos listás aránya alapján osztják ki, három választókörzeti első hellyel úgy is be lehet kerülni, hogy a párt nem éri el az 5 százalékos küszöböt. Ekkor azonban nemcsak a három képviselő jut be, aki direkt választáson mandátumot szerzett, hanem a párt az országos szavazatarányának megfelelő képviselőt küldhet a parlamentbe.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×