Infostart.hu
eur:
362.78
usd:
324.1
bux:
145730.44
2026. november 9. hétfő Tivadar
Alexander van der Bellen osztrák államfő (b) fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Nehammer amiatt mondott le mindkét tisztségéről, mert zátonyra futottak a 2024. őszén rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Forró drót és forró helyzet Ausztriában – az államfő közvetít, és otthon marad

Megrekedtek a kormányalakítási tárgyalások Bécsben, Alexander van der Bellen elnök próbálta átlendíteni a holtponton a Szabadságpárt és a Néppárt tárgyalásait, de egyelőre nem tudni, hogy sikerrel járt-e.

A szeptemberi választások után Ausztriában novemberben kezdődtek a koalíciós tárgyalások az Alexander Van der Bellen államfő által akkor kormányalakítással megbízott konzervatív Néppárt (ÖVP), az ellenzéki szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS között. Az egyeztetések az év végére kudarcba fulladtak, és az új megbízást a választások győztese, a radikális jobboldali Szabadságpárt, illetve annak elnöke, Herbert Kickl kapta. Közvetlen tárgyalópartnere az ÖVP Karl Nehammert felváltó új elnöke, Christian Stocker. A szakértői, valamint a ritkább pártvezetői egyeztetések sikeresen indultak, így a súlyos hiánnyal küzdő költségvetés szanálásról született előzetes megállapodás.

Február elejére azonban kiderült, hogy az FPÖ-t és a konzervatívokat erősen megosztják az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatokkal összefüggő kérdések, továbbá az Ausztriát is sújtó migrációs válság kezelése. A hét elején pedig a miniszteri tárcák elosztásával kapcsolatban csaptak össze. Szinte rögtön ezután olyan hírek terjedtek el, hogy küszöbön áll a koalíciós tárgyalások megszakítása. Az alternatíva pedig az volt, hogy a két párt hét végi határidővel elássa a csatabárdot.

A kialakult válság elhárítása érdekében lépett közbe Van der Bellen elnök, aki először a néppárti elnököt, Christian Stockert, majd a Szabadságpárt vezetőjét és kancellárjelöltjét, Herbert Kicklt fogadta. Az államfő a két találkozóról nem tájékoztatott, ezzel szemben Kickl – aki előzetesen telefonon egyeztetett néppárti partnerével – a Facebookon közölte, hogy a koalíciós tárgyalások a viták ellenére folytatódnak. Nem sokkal később ezt Stocker is megerősítette.

Az ORF közszolgálati médium úgy értesült, hogy az egyeztetések mind a pártvezetők, mind a főtárgyalók között pénteken folytatódtak, de az alapvető nézeteltéréseket Van der Bellen közvetítése ellenére egyelőre nem sikerül áthidalni.

Ez vonatkozik a miniszteri tárcák elosztására, ami az elmúlt napok fő vitatémája volt. Az ÖVP ugyanis ragaszkodik a belügyminiszteri és a pénzügyminiszteri tárcához, amit Szabadságpárt mindeddig a leghatározottabban elutasított. Az ORF szerint a Néppárt kitart amellett is, hogy nagyobb beleszólása legyen "európai kérdésekbe", amelyekben jelentősen eltér a két párt álláspontja, de nincs konszenzus a média szerepével, illetve a Szabadságpárt által követelt bankilleték bevezetésével kapcsolatban sem.

Elemzők szerint a tárgyalások ugyan folytatódnak, de az elnöki közvetítés ellenére nincs garancia a sikerre. Annak ellenére sem, hogy az újabb koalíciós kudarcot és minden valószínűség szerint új választások kiírását Ausztria aligha engedhetné meg magának. A bizonytalanságot erősíti az ORF és a Kleine Zeitung értesülése arról, hogy Alexander Van der Bellen a hét végén Bécsben marad, noha hivatalos lett volna a Saalbachban zajló sívilágbajnokságra. A lapok szerint "nyilvánvalóan" a koalíciós tárgyalások miatt. Az elnöki hivatal megerősítette a programtörlést, de indokot nem közölt.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×