Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kaja Kallas észt miniszterelnök nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: Filip Singer

Uniós főképviselő: az oroszok egész Ukrajnát el akarják foglalni

Oroszország nemcsak egész Ukrajnát akarja elfoglalni, hanem Európa létét is veszélyezteti - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében hétfőn.

Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll. "Oroszország ellenünk harcol, néhányszáz kilométerre a határinktól. Meg kell állítanunk ezt a háborút" - fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az uniónak olyan tartós béke előmozdítását kell segítenie, amelyet Ukrajna megérdemel.

Kijelentette: Kijev támogatásának az Európai Unió legfontosabb prioritásának kell maradnia. "Azt akarom, hogy találjunk további finanszírozási megoldásokat Ukrajna számára" - fogalmazott. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart a NATO-tól. Ha így lenne, nem csoportosította volna át a katonai szövetség országainak határán állomásozó csapatait az ukrajnai hadszíntérre - mondta.

Kallas kijelentette: az uniós szankciók működnek, Oroszország gazdasága küszködik.

"Most nem lazíthatunk a szorításon" - fogalmazott. Moszkva egyetlen nyelvet ért meg, az pedig az erő nyelve - húzta alá. Európa gazdasága erős, megvan a lehetősége arra, hogy többet termeljen és többet költsön védelemre, mint Oroszország. Ezzel összefüggésben csak politikai akaratra van szükség - húzta alá az uniós főképviselő, majd hozzátette: Az EU szövetségeseivel még erősebb, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Kanadával a közös GDP 25-ször nagyobb, mint Oroszországé.

Kallas közölte, a közel-keleti térség instabilitása azonnali hatással van Európára, különösen a migráció növekedése és a terrorizmus fenyegetése révén. Alapvető fontosságú a régió stabilitásához való uniós hozzájárulás - szögezte le.

"Ahol segíthetünk, ott segítenünk kell, mert a Közel-Kelet mindig is nagyon fontos régió volt és marad Európa számára" - fogalmazott. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak szerte a világon olyannak kell lennie, mint amilyennek a világot látni szeretné: a kialakulóban lévő tekintélyelvű rendszerek tengelyének ellentéte. Az Európai Unió számára, értékeinek és érdekeinek vélelme érdekében fontos, hogy a következő évtizedekben nagyobb befolyással rendelkezzen a világban - mondta.

Az Európai Unió, mint globális szereplő ereje és vonzereje a szabadság, a méltóság, az egyenlőség, a jólét védelmében rejlik - tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×