Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Olaf Scholz német kancellár (j) felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2024. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ma este folytatódik a tűzfalbontás a Bundestagban – háromórás krimi a német parlamentben

Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt újabb javaslatáról szavaz pénteken a német parlament, és az illegális menekültek beáramlásának korlátozó törvényt jó eséllyel elfogadják – ismét az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek a támogatásával. Pontosan délben három órára megszakadt az ülés.

Magasra csaptak az indulatok Németországban azt követően, hogy az illegális bevándorlás szigorítását célzó, a hét közepén beterjesztett konzervatív indítványt az AfD támogatásával fogadták el a Bundestagban. Csütörtök este több városban, Berlinben, Hannoverben, Kielben, Mainzban, Dortmundban és Freiburgban is tüntettek a radikális jobboldali párt és a CDU/CSU együttműködése ellen. "Mi vagyunk a tűzfal" – skandálták a tüntetők, utalva arra, hogy az AfD-től elválasztó "falat" nem lehet lebontani.

A szerdán a Buindestagban a CDU elnöke és esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz által előterjesztett indítványt az illegális menekültek befogadásának szigorítására, illetve kitoloncolások felgyorsítására a CDU/CSU, továbbá az AfD és a liberális FDP képviselőinek szavazataival szűk többséggel fogadták el, míg Merz egy másik, a belbiztonsági erők jogköreinek szélesítését célzó előterjesztését a képviselők elutasították. Az első döntésnél először fordult elő, hogy a többi párt által politikai karanténban tartott AfD támogatásával ment át a konzervatív javaslat, és váltott ki ellenkezést, mert egyébként a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek csaknem 70 százaléka egyetért az illegális bevándorlás elleni, az eddiginél határozottabb fellépés szükségességével.

Friedrich Merz elutasította az együttműködés vádját, kizárva, hogy pártja a szélsőjobboldallal bármilyen paktumot is kötne. A leghatározottabban visszautasította annak gyanúját, hogy célja a február 23-i parlamenti választások utáni, az AfD-vel alkotandó koalíció lenne.

A történtek ellenére a CDU-elnök pénteken a Bundestag elé terjesztette azt a törvényjavaslatot (Zustrombegrenrzungsgesetz), amely rendkívül szigorú intézkedésekkel az illegális menekültek beáramlásának korlátozását irányozza elő. A szerdai indítványokkal ellentétben a javaslatban foglaltak végrehajtása annak megszavazása esetén kötelező.

Az előirányzott szavazást a Bundestagban az elmúlt években példa nélkül álló események előzték meg. Pontosan délben ugyanis a CDU/CSU kérésére eredetileg 30 percre félbeszakították az ülést. Ennek oka, hogy a liberális FDP a szavazás elhalasztását kezdeményezte. A liberálisok – noha a törvényjavaslat támogatását ígérték – úgy vélekedtek, hogy a parlamenti szavazás előtt az előterjesztést a Bundestag belügyi bizottságának még egyszer meg kellene vitatnia. A jelzett fél órából végül három óra lett, és az ülés délután három órakor folytatódott. Több hírportál szinte egyszerre jelentett be, hogy marad az eredeti forgatókönyv, és a szavazásra a nap folyamán sort kerítenek.

A "szünetben" a kulisszák mögött lázas egyeztetések folytak értesülések szerint annak érdekében, hogy a törvényjavaslatot a "demokratikus közép" pártjainak konszenzusával sikerül elfogadtatni, és nem lesz szükség az AfD voksaira. A konszenzus azonban nem jött létre, a ZDF szerint a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja, illetve az előterjesztő CDU-elnök, Friedrich Merz között a törvényjavaslatban foglaltakkal kapcsolatban fennmaradt a szakadék. A konzervatív politikus – mint kiszivárgott – ragaszkodott az eredeti javaslathoz, és ennek kapcsán a pénteki szavazáshoz is.

A törvényjavaslat elfogadása ezek után minden valószínűség szerint biztosra vehető, azt ugyanis az AfD mellett korábban támogatásáról biztosította az FDP és a radikális baloldalinak tartott Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is. A jóváhagyáshoz 367 igen szavazatra van szükség, és a jelenlegi Bundestagban a CDU/CSU 196, az FDP 90, az AfD 76, a BSW pedig 10 mandátummal rendelkezik.

Ha mindez beigazolódik, a kötelező jellegű törvényjavaslat sorsa még mindig nem lesz "sínen", elengedhetetlen ugyanis a parlamenti felsőház, azaz a Bundesrat jóváhagyása. Elemzők szerint a Bundesrat aligha tűzi ezt napirendre a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt, azaz a végrehajtás már mindenképp választások után megalakítandó új kormányra vár.

A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a külföldiek, illetve az illegális bevándorlók beáramlásának ellenőrzését, ezzel párhuzamosan pedig a beáramlás korlátozását és az azonnali kitoloncolást. További fontos eleme a menedékjoggal nem rendelkező, de különböző okokból mégis "megtűrt" menekültek családtagjai befogadásának, azaz a családok egyesítésének elutasítása. A harmadik legfontosabb elem az, hogy mindennek végrehajtása érdekélben a szövetségi rendőrség számára rendkívüli jogokat biztosítsanak.

Ha a szavazás eredményeként az igen szavazatok lesznek többségben, ez lesz az első olyan törvénytervezet, amely a német Bundestagban az AfD támogatásával kerül elfogadásra. Várható, hogy tovább folytatódnak az AfD elleni tüntetések, mint ahogy az is, hogy a Németországgal szomszédos országok tiltakoznak a határokon előirányzott visszafordítások miatt.

Elemzők ugyanakkor számolnak azzal is, hogy a választások várható győztese, a CDU/CSU, illetve a kancellári tisztség fő várományosának tartott Friedrich Merz számára nehezebbé válik a kormányalakítás,

Címlapról ajánljuk
A véradók és plazmaadók bizalmát is erősíti az új regiszter

A véradók és plazmaadók bizalmát is erősíti az új regiszter

Hiánypótló regisztert indított az Országos Vérellátó Szolgálat. Mostantól nem csak a véradók, a plazmaadók is bekerülnek egy rendszerbe, így már nem lesz mód arra, hogy valaki a megengedettnél többször adjon vérplazmát. A regiszter elsősorban a donorok egészségét védi – mondta az InfoRádiónak Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese.

Északról mínusz 20 fok közeleg, kérdés, hogy ideér-e, meglátjuk

Észak-Európa felett egy nagy kiterjedésű anticiklon helyezkedik el, melynek sarkvidéki, egyre fagyosabb légtömeget hoz. Területén éjszaka nagyrészt -20, de napközben is -10 fok alatt marad a hőmérséklet. Itthon is visszajön a keményebb tél, de valószínűleg nem kell ilyen hidegre számítani.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Gőzerővel zajlanak a béketárgyalások - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Gőzerővel zajlanak a béketárgyalások - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Steve Witkoff szerint szombaton Floridában „konstruktív” tárgyalást folytattak az orosz különmegbízott Kirill Dmitrievvel az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai közvetítés részeként, de részleteket nem közöltek. Másnapra újabb ukrán–orosz egyeztetést terveztek Abu Dhabiban a tűzszüneti tervről, miközben Volodymyr Zelenskyy jelezte: készen állnak, de a következő találkozók időpontjáról még az Egyesült Államoktól várnak jelzést, és a területi kérdés továbbra is a fő akadály. Közben orosz dróntámadásban két ember meghalt Dniproban, és nagy áramkimaradások bénítottak meg több ukrán várost, illetve Moldova egy részét; a hatóságok ezt egy Ukrajna–Moldova távvezetékhibával magyarázták, a következő napokban pedig extrém hideget várnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×