Infostart.hu
eur:
359.18
usd:
308.67
bux:
130891.48
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Elnököt választanak a fehéroroszok, és aligha újat

Hetedszer választhatják meg államfőnek Aljakszandr Lukasenkat, kihívói aligha rúgnak labdába.

Elnökválasztást tartanak Fehéroroszországban. Aljakszandr Lukasenka hivatali ideje ugyan 2025 augusztusában járna le, de az elnökválasztást előrehozták januárra. Az 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka mellett még négy induló van, de egyik sem érdemi kihívó.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: tulajdonképpen mind a négy vetélytárs „rendszeren belüli szereplő”. Bár a Kommunista Párt, a Liberális Demokrata Párt és a republikánusok is állítottak jelöltet, a szakértő úgy gondolja, „az esélyeik a minimálisnál is kisebbek”.

A legutóbbi, 2020-as elnökválasztáson a szavazatok 80 százalékának megszerzésével hirdették ki győztesnek a hivatalban levő államfőt, de akkor volt kihívója: Szvjatlana Cihanouszkaja. Sokan úgy gondolták, hogy tisztességes feltételek mellett jó esélye van a győzelemre, de nem így lett. Az ellenzék nem ismerte el a hivatalos eredményt, és több hónapig tartó tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal elfojtottak, és ezreket őrizetbe vettek.Cihanouszkaja külföldre menekült.

Most arra kérte támogatóit, hogy voksoljanak „mindenki ellenében” a szavazólapjukon, vagy teljes mértékben tartózkodjanak a szavazástól.

Az unió külügyi biztosa is megelőlegezte az eredményt. "Lukasenka harminc éve kapaszkodik a hatalomba. Holnap ismét kinevezi magát egy újabb választási bohózatban. Ez a demokrácia megsértése" - írta Kaja Kallas az X közösségi portálon.

A fehérorosz központi választási bizottság adatai szerint az előzetes voksoláson négy nap alatt a szavazásra jogosultak közel 36 százaléka adta le a voksát.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál
cikkünk frissül

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. Cikkünk frissül.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál

Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×