A legtöbb támadás a szavazásig még hivatalban lévő szociáldemokrata kancellárt, Olaf Scholzot és belügyminiszterét, Nancy Faesert éri az elhibázottnak bélyegzett menekültpolitikáért, általánosságban az illegális bevándorlás elleni harc kudarcáért. Ennek kapcsán nemcsak a szerdai aschaffenburgi merényletről esik szó, hanem a múlt évi, ugyancsak illegális menekültek által végrehajtott mannheimi, solingeni és az év végi magdeburgi terrorcselekményről is.

A tisztséget újra megpályázó kancellár a menekültek befogadását, illetve az illegális migránsok kitoloncolását illetően minden korábbinál erőteljesebb fellépést ígért, mint ahogy a belügyminiszter is. Nancy Faeser ugyanakkor az Aschaffenburgban történtekért az illetékes bajor hatóságokra igyekezett hárítani a felelősséget. "A bajor tartományi szerveknek kell választ adni arra, hogy miért volt az afgán menekült még mindig Németországban, noha már el kellett volna hagynia az országot" – hangoztatta a miniszter. Kifogásolta azt is, hogy a 28 éves férfi szabadlábon lehetett, noha korábban több erőszakos cselekményt követett el, és pszichés beteg volt.

"Mindezt tisztáznunk kell Bajorországgal" – fogalmazott a ZDF-nek nyilatkozó miniszter, aki szerint a kitoloncolásokért a tartományok felelősek. Hogy mennyire, az kiderülhet a jövő hétfőre Faeser és a tartományi belügyminiszterek részvételével szervezett konferencián. A hét közepén pedig a Bundestag tűzi napirendre a menekültválság kezelését.

Faeser interjújára egyelőre sem a tartományok, sem az ellenzéki pártok nem reagáltak, a CDU-elnök Friedrich Merz állásfoglalása ezzel kapcsolatban pedig már ismert volt. A konzervatív politikus, aki a legfrissebb felmérések szerint nagy eséllyel az ország következő kancellárja lesz, a merényletet követően vázolta a menekültválság kezelését, a migránsok befogadását, illetve a jogosulatlanok azonnali visszafordítását tartalmazó, rendkívül szigorúnak tartott elképzeléseit.

Merz ötpontos tervét a jelenlegi kormánypártok megvalósíthatatlannak minősítették, de a kancellári hivatal egyenesen jogellenesnek titulálta a CDU-elnök terveit. A rendőrszakszervezet szerint a tervezett szigorított határőrizet kivitekezhetetlen, mert 3800 kilométernyi határszakaszt kellene teljes megfigyelés alatt tartani, és már a jelenlegi határellenőrzés fenntartása is meghaladja a német rendőrség kapacitásait. A teljes védelemhez több ezer rendőr felvételére és kiképzésére lenne szükség.

Merz egyelőre nem reagált arra sem, hogy Alice Weidel, a radikális jobboldali AfD társelnöke, egyben kancellárjelöltje nyílt levélben szólított fel pártja és a CDU együttműködésére. Közvetlenül a levél előtt a többi parlamenti párt által kiközösített AfD társelnöke az X platformon közzétett üzenetében a konzervatívokkal való összefogást sürgette. Friedrich Merz az együttműködést korábban többször is elutasította.

Noha az elemzők többsége a szerdai merénylet nyomán úgy vélekedett, hogy a történtek erősíthetik az AfD-t a választási kampányban, egy friss felmérés szerint

a megkérdezettek nagy része még mindig azon a véleményen van, hogy a CDU-nak továbbra is el kell határolódnia az AfD-től.

Az adatok szerint a válaszadók 62 százaléka vallotta azt, hogy a két pártot elválasztó, sokat emlegetett "tűzfalat" fenn kell tartani, 32 százalék ugyanakkor ellentétes véleményen volt. Ami pedig konkrétan a CDU/CSU híveit illeti, 73 százalékuk foglalt állást az elválasztó "tűzfal" lebontása ellen.

A felmérés kitért a kancellárjelöltek esélyeire is. Eszerint ismét erősödött Friedrich Merz támogatottsága, immár 31 százalékos. A második helyen a zöldpárti Robert Habeck áll 25 százalékkal, míg Olaf Scholz 16, Alice Weidel pedig 15 százalékra számíthat. A megkérdezettek 13 százaléka még nem döntötte el, hogy kit preferál.

Kancellári tisztség ide vagy oda, a felmérések szerint Németország legkedveltebb politikusa változatlanul, egyben nagy fölénnyel a szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius. Az észak-rajna-vesztfáliai konzervatív miniszterelnök, Hendrik Wüst, valamint a bajor CSU-vezér, Markus Söder után Friedrich Merz csak a negyedik.